Az elmúlt évben közel 7300 olyan adásvételt rögzítettek Magyarországon, ahol egy külföldi magánszemély volt a vásárló. A nem magyar nemzetiségűek költéseinek a súlya a magyar lakáspiac teljes forgalmán belül ugyan nem számottevő, mintegy 2,3%, Budapesten azonban eléri a 12, a pesti belső kerületekben pedig a 26%-ot.
A belvárosban tapasztalt erős külföldi aktivitás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ezeken a területeken egyre jobban elszakadjanak a lakásárak a város, vagy az ország más területén jellemző átlagáraktól.
Megjelentek a legfrissebb KSH adatok, amelyekből nemcsak az derült ki, hogy 2015 óta mintegy 60 százalékkal nőttek a használt lakások árai, hanem az is, hogy milyen nemzetiségűek voltak a legaktívabb lakásvásárlók 2018-ban, illetve hogy milyen árkategóriában keresgéltek a külföldiek leginkább.
2018-ban 7300 külföldi magánszemély vett lakást Magyarországon, legtöbben a vidéki lakóingatlanokat és a pesti belső kerületi lakásokat keresték.
Az adatokból kiderül, hogy a tavalyelőtti évhez hasonlóan alakult 2018-ban is a külföldi vásárlók száma, többségük vidéken vásárolt, főként Nyugat- és Dél-Dunántúlon, ezeken a területeken az arányuk 15, illetve 12%-ot tett ki. Ami pedig a budapesti vásárlásokat illeti, ezek elsősorban Pest belső kerületeire irányultak, az összes külföldi vevő közül csaknem minden negyedik itt talált lakást. Ha pedig az egész fővárost nézzük, a közel 7300 külföldi vásárlásnak a 41,6 százaléka itt összpontosult.
Vietnám, Kína és Izrael az első helyen
Három olyan nemzet volt, akiknél a budapesti lakásvásárlások aránya 90 százalék feletti volt, a vietnámi vevők mintegy 95 százaléka fővárosi lakásnak lett a tulajdonosa, de a kínai és az izraeli vevők is inkább a fővárosi ingatlanokat preferálták. Abszolút értelemben, a legaktívabb külföldiek a budapesti lakáspiacon a kínai
Míg a lakást vásárló külföldiek vidéken átlagosan 13,5 millió forintot költöttek, Budapesten ez az összeg meghaladta a 40 millió forintot. Az egy évvel korábbihoz hasonlóan 2018-ban is Németországból, Kínából és Romániából származott a legtöbb külföldi vevő, ha nemcsak a fővárost, hanem az egész országon lebonyolított tranzakciókat nézzük. Költésüket alapvetően meghatározta, hogy melyik régióban szereztek ingatlant, többnyire a fővárosban ingatlant vásároló vietnami, kínai, valamint francia állampolgárok költötték a legtöbbet, átlagosan 43-45 millió forintot.
A főként vidéki települések iránt érdeklődő, jellemzően idősebb nyugat-európaiak általában 20 millió forint alatti összegeket fordítottak lakásvásárlásra. A szomszédos országokból érkező vásárlók kiadásai is hasonló nagyságrendűek voltak, ők is főleg a fővároson kívül vettek lakást, alacsonyabb életkorukból arra lehet következtetni, hogy jobbára munkavállalási céllal jelenhettek meg a hazai ingatlanpiacon.
A külföldről érkező vevők költéseinek súlya a magyar lakáspiac teljes forgalmán belül nem számottevő mintegy 2,3%, Budapesten azonban eléri a 12, a pesti belső kerületekben pedig a 26%-ot, ami hozzájárul az itteni árak elszakadását az átlagos hazai lakáspiaci árszinttől.
A kínai és a szlovák vásárlók a legfiatalabbak
Az összes tranzakciót elnézve a külföldi vásárlók átlag életkora 47 év volt, a Svájcból, Hollandiából és Németországból ideérkezők körében 54-57 év között alakult ez a szám, míg életkorban a legalacsonyabb átlag a szlovák és kínai nemzetiségűeknél fedezhető fel (41 év). Az északi szomszédainkra továbbá az is jellemző, hogy elsősorban a határ menti településeken szereztek ingatlant, ezek között új építésű lakások is előfordultak. Az egyéb EU-s tagállamból érkezők között 12, míg a szlovák állampolgároknál közel 10 százalék volt azok aránya, akik új építésű lakást vásároltak.
Hunhír.info
