Csíksomlyó különleges jelkép a magyarság szemében, a jelenleg Romániához tartozó székelyföldi településen a zarándokok nemcsak hitük mellett állnak ki, hanem minden évben kifejezik ragaszkodásukat nemzetükhöz és anyanyelvükhöz is. A csíksomlyói búcsú legendáriuma jelentős részben a – székely elnevezés szerint – „Babba Mária a Napba öltözött Boldogasszony” kegyszoborhoz kötődik.

A csíksomlyói búcsújárás története az eddig fellelt hiteles adatok szerint 1440-es évekig nyúlik vissza. Azonban a Mária szobrot 503 éve készítették, majd egy legendák homályába vesző csata alkalmával vált Erdély szerte ismerté. A hagyomány szerint az 1567-es Tolvajos-tetői ütközet alatt a hívek a csíksomlyói templomban Babba Mária segítségét kérték az erőszakosan téríteni szándékozó fejedelem csapatai ellen, aki győzelemre segítette őket.

A Babba Mária elnevezés a kereszténység felvétele előtti hitünkbe enged bepillantást. A csángók mind a mai napig így hívják Szűz Máriát. Az ősmagyar hitvilágban jelenlévő keleti gyökerű – ázsiai – Boldogasszony, Babba Mária előképe a székely nép Mária kultuszában csúcsosodott ki. A „Napba öltözött asszony” ma is a székely-magyarság egyik legfontosabb vallási szimbóluma. Évről évre sok ezer ember várja a csíksomlyói dombon a hajnali napfelkeltét, hogy a tüzes napkorongban meglássák Babba Máriát.

kurultaj.hu / MTI

Hunhír.info