A közhiedelemmel ellentétben nem fegyverletétel történt, a kuruc katonák hazavihették fegyvereiket, a jelen lévő mintegy 12000 fős kuruc sereg 149 zászlót szúrt a földbe a nagymajtényi síkon, majd megkezdte a hazaoszlást. Véget ért a Rákóczi-szabadságharc.

Az előző napon Szatmárban aláírt békeszerződés (más vélemény szerint pacifikáció) pedig biztosította nemcsak a felkelésben résztvevők amnesztiáját, hanem Magyarország rendi szervezeteinek további működését. A Károlyi Sándor és Pálffy János közötti tárgyalások eredményeként megszületett okiratot később az új uralkodó, III. Károly (I. József április 17-én elhunyt, de halálát eltitkolták) is elfogadta, és az országgyűlés is ratifikálta több pontját. A szatmári béke 1848-ig biztosította Magyarország rendi különállását a Habsburg Birodalmon belül.
Szerepelt köztük:
1. Rákóczi Ferenc személyére szóló kegyelem, de várait át kellett adnia. A hűségeskü letételére három hetet kapott.
2. A magyarországi és erdélyi főrendek, nemesek, papok, főtisztek kegyelmet kapnak, birtokaikat is visszakaphatják. Megszűnik a Neoacquistica Commissio (újszerzeményi bizottság, a sérelmek egyik fő okozója), a nemesség fegyverviselési joga megmarad. A közkatonák teljes amnesztiát kaphatnak, ha akarnak, hazatérhetnek, ha akarnak, tovább katonáskodhatnak a császár seregében. A kuruc seregben szerzett rangokat mindenki megtarthatja. A katonáskodó jobbágyok felszabadulnak a földesúri fennhatóság alól.
3. Az ország vallásszabadságát az uralkodó tiszteletben tartja.
4. Adják vissza az özvegyek, árvák és utódaik összes birtokait.
5. A külföldre menekültek amnesztiában részesülnek, és kérhetik birtokaik visszaadását. A jászok, kunok és hajdúvárosok kiváltságain esett sérelmeket az országgyűlés fogja megvizsgálni.
6. A magyarországi illetőségű minden hadifogoly amnesztiát kap.
…
10. Az országgyűlésen előterjeszthetők lesznek a nemzeti sérelmek.
A békepontok tehát biztosították Magyarország belső önállóságát, a nemzeti sérelmek orvoslását és amnesztiát adtak minden résztvevőnek. Rákóczi és szűkebb kísérete nem élt az amnesztia adta joggal, inkább az emigrációt választotta.
A szatmári béke lényege az, hogy a katonailag vereséget szenvedett kuruc állam képes volt követelései jó részét elfogadtatni a győztes Habsburgokkal. Ehhez persze kellett a bécsi udvar kompromisszumkészsége, amely minél gyorsabban le akarta zárni a magyarországi felkelést. Ami nem került viszont be a szerződésbe, az a szabad királyválasztás, valamint Erdély önálló fejedelemségként való elismerése. Az utóbbit Rákóczi garanciának tekintette a Habsburgokkal szemben a magyar rendi jogok megvédésére.

Szibler Gábor‎ – facebook

Hunhír.info