Az Alapjogokért Központ vezetője szerint a multikulturalizmusról szóló vita sokkal mélyebb annál, mint gondolják. Számos egyéb kérdést is eldönt a nyílt társadalmi eszméről alkotott véleményünk. Az erőltetett bevándorlás szerinte megszüntetheti a nemzetállami lakosságokat, részben eltüntetve a nemzetállamok kultúráját. Amennyiben a felszínen a bevándorlásról és a migrációtól vitázunk, alapvetően a multikulturális társadalmakhoz való hozzáállásáról vitatkozunk.
Arról, hogy egy végletekig sokszínű és egymást kölcsönösen kizáró kulturális formákat összekeverő társadalom jó-e, vagy sem – magyarázta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Mint mondta, amennyiben multikulturalizmusról vitázunk, akkor arról is vitázunk, hogy hogyan viszonyulunk, és mi a véleményünk a nemzeti identitásról illetve az európai államok szuverenitásáról.
Véleménye szerint a multikulturalizmus és a nyílt társadalom eszméje arra törekszik, hogy a nemzeti identitásokat megtörje, elsorvassza. Szánthó emlékeztetett: a multikulturalizmusban minden identitás egyszerre, egyenlő mértékben van jelen, amely viszont csak úgy valósulhat meg, hogy az identitások magvai elporladnak. Így a nemzeti identitásokat háttérbe lehet szorítani – tette hozzá.
„Kilőnék” a szuverenitás egyik alappillérét
Nyilvánvalóan egy a nemzeti akaratot letörő politikai projekt, mint a nyílt társadalom eszméje és politikai agendája, nem tűri meg maga mellett azt, hogy a nemzetállami döntéshozók szuverén módon, a saját területük és lakosságuk felett kontrollt gyakoroljanak – magyarázta Szánthó.
„Az erőltetett bevándorlás egyfajta lakosságcsere által megszünteti a kulturálisan és civilizációs szempontból homogénnek tekinthető európai nemzetállami társadalmakat, amelyeket eddig ismertünk” – fogalmazott a vezető, majd hozzátette: ez a lakosság hagyományosan az európai zsidó és keresztény kultúrához kapcsolódik.
Azáltal, hogy összekeverik a lakosságot, a szuverenitás egyik alappillérét próbálják meg „kilőni” Szánthó szerint.
Törésvonalak határozzák meg Európát
A műsorvezető felvetette: amennyiben valaki a nemzeti szuverenitáson alapuló demokráciát akarja folytatni és azt védi, onnantól kezdve populistának, szélsőségesnek és antidemokratikusnak minősítik. Szánthó erre reagálva elmondta, van egyfajta kelet-nyugati törésvonal Európában, azonban nemcsak földrajzi, de politikai alapállások eltéréséről is szó van.
Jelenleg az a kép él az emberek többségének fejében, hogy Berlin, London, Párizs vagy Madrid liberális, ezzel szemben a Varsó, Pozsony, Prága, Budapest tengely sokkal konzervatívabb. E mellett arról is szó van, hogy Nyugat-Európában is létezik egyfajta városias közeg, ami jóval liberálisabb, és van egy vidéki közösség, amely sokkal jobban megtartja a konzervatív-keresztény hagyományokat – magyarázta Szánthó. Hozzáfűzte: a liberális demokrácia az azt vallók felfogásában sokkal inkább szól egy posztmodern liberalizmusról, aminek semmi köze nincs klasszikus elődjéhez, mint magáról a demokráciáról.
„A nyílt társadalom eszméjét valló új liberalizmus egy kizárólagos világképre tör annak érdekében, hogy elsorvassza a nemzeti identitást, az állami szuverenitást, a lokális erők politikai képességét, majd a politikai döntéshozatalt egy nemzetek feletti szintre emelje” – összegezte Szánthó.
mti
Hunhír.info
