Az adásvételi szerződéseknél ritka a szándékos megtévesztés, de van néhány pont, amire érdemes figyelni – hangsúlyozta Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa, aki szerint léteznek még üzleti stiklik.

A kilencvenes évek elején még ügyvéd sem kellett egy adásvételi szerződéshez, azóta sokat javult a helyzet és a földhivatal is jobban nyomon követi, hogy melyik ingatlannak milyen tulajdoni viszonya van, azon milyen terhek vannak, ezáltal a rendszer biztonságosnak mondható – emelte ki Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa. Szerinte ezzel együtt azonban üzleti stiklik még ma is léteznek.

„Az a tapasztalatunk, hogy az újépítésű ingatlanok terén vannak olyan beruházók, akik okos jogi szerződések által olyan lehetőséget teremtenek elő maguknak, hogy ha az ár nő, akkor időben ki tudjanak szállni az üzletből anélkül, hogy bármilyen veszteség érné őket. Néhány ügyfelünkkel előfordult, hogy kötöttek egy lakásra szerződést, majd amikor már közeledett az átadás, a beruházó visszafizette azt a díjat nekik, amit addig befizettek előleg gyanánt, lakást pedig nem kaptak” – magyarázta a szakember.

Mint kitért rá, ezzel gyakorlatilag annyi történt, hogy a finanszírozással az ügyfelek segítették az építkezést. Szerencsére ez nem jellemző dolog.

Egyre ritkábbak az álfelújítások

Gadanecz Zoltán arról is beszélt, régebben többször előfordult, hogy álfelújításokat végeztek a kivitelezők: például úgy csempéztek ki egy fürdőszobát, hogy fölgipszeltek egy csapot, de nem volt mögötte vízvezeték.

„Ennek már legalább tíz éve, és ma már egyáltalán nem gyakori. Akkoriban még arról is lehetett hallani, hogy ugyanazon a napon dátumozott szerződésekkel, ügyvédekkel összejátszva, több embernek is eladtak egy ingatlant, ami miatt sokan futhattak a pénzük után, de ez is a múlté” – tette hozzá a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa.

A szakember azt javasolja, minden esetben nyissuk meg a csapot, kapcsoljuk fel a villanyt, mielőtt ingatlant vásárolunk, igaz, a rejtett hiba fogalma ott szerepel az adásvételi szerződésekben, így az esetleg később felmerülő javítások költségei behajthatók. Ez többnyire nem rossz szándékból fakad, hanem abból, hogy az eladó sem tudta, hogyan zajlott az építkezés.

Bérleménnyel is trükközhetnek a csalók

Gadanecz Zoltán felhívta rá a figyelmet, hogy amikor kiveszünk egy ingatlant bérleményként, érdemes kikérni a tulajdoni lapot a tulajdonostól, mert könnyen csalók áldozataivá válhatunk.

„Ma már akár háromhavi kauciót is elkérnek egy albérlőtől, ami esetenként 600 ezer forintra is rúghat. Ennyi pénzt is kivehetnek a hamis igazolvánnyal trükköző csalók a zsebünkből úgy, hogy semmi közük az adott ingatlanhoz. Ráadásul ilyenkor egy ismeretlen személy ellen kell feljelentést tennünk, mert a lakástulajdonos erről valószínűleg semmit nem tud” – fűzte hozzá a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa.

Hunhír.info