Magyar kezdeményezésre mindenképp szó esik a Külügyek Tanácsa hétfői ülésén arról a lapunk birtokába jutott, titkos brüsszeli dokumentumról, amely szerint rákényszerítenék minden uniós tagállamra az ENSZ Globális Migrációs Csomagjának rendelkezéseit. Az Európai Bizottság egyébként lényegében nem cáfolta a dokumentum létét, csak annak jelentőségét igyekezett kisebbíteni.
„Brüsszel eddigi legnagyobb hazugsága lepleződött le” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt vasárnap arról a titkos dokumentumról, amelyről először a közmédia számolt be előző nap. A lapunk birtokába is eljutott véleményt Lucio Gussetti jegyzi, aki az Európai Bizottság Jogi Szolgálatának igazgatója, a rendkívül szűk körben terjesztett, 53 pontos dokumentum pedig az ENSZ Globális Migrációs Csomagja (GCM) elfogadásának jogi hatásait vizsgálja. Mint az közismert, a csomagot tavaly decemberben fogadta el az ENSZ Közgyűlése, ám mások mellett kilenc uniós tagállam sem írta azt alá. Az ENSZ, valamint az Európai Bizottság részéről is hónapok óta azt hangsúlyozzák, hogy a GCM nem nem lesz kötelező az ENSZ tagállamaira – a kiszivárgott dokumentum azonban éppen arra bizonyíték, hogy ezzel ellentétes szándéka van az Európai Bizottságnak.
A GCM jogi hatásaival foglalkozó titkos dokumentum eleve valótlanságot állít azzal, hogy az ENSZ Közgyűlésében az unió képviselői a tagállamok nevében tárgyaltak volna, hiszen Magyarország például soha nem járult hozzá közös állásponthoz a paktumról szóló vita során. A Jogi Szolgálat véleménye egyértelműsíti, hogy – minden korábbi állítással szemben – a GCM elfogadása jogi hatásokat von maga után az EU jogrendjében.
Egyik hivatkozási alapja az „Új európai konszenzus a fejlesztési politikáról” című 2017-es dokumentum, amely szerint az EU és annak tagállamai támogatják a 2015-ös vallettai akciótervet, valamint a GCM kidolgozását. A dokumentum azonban – amelyet hazánk is aláírt – csak a GCM kidolgozását támogatja, és bár ennek szellemében Magyarország is részt vett a tárgyalási folyamatban, a végeredményt már elfogadhatatlannak tartotta, és nem is támogatta. A fejlesztési politikára vonatkozik a mostani jogi véleménye azon a megállapítása is, hogy az ENSZ-paktumnak jogi hatásai vannak az EU fejlesztési politikájára, ugyanis eleget tesz az uniós szerződésekben leírt feltételeknek azzal, hogy egy adott közös problémára keres megoldást. Brüsszel tehát a GCM célkitűzéseit uniós fejlesztési forrásokból hajtaná végre, ami lényegében azt jelenti, hogy az EU és benne Magyarország is pénzelné a hazánk által elutasított migrációs politikát.
A jogi vélemény hivatkozik a Lisszaboni Szerződésre is, amely kimondja, hogy az EU-nak figyelembe kell vennie az ENSZ keretei között elfogadott célkitűzéseket. Arra a következtetésre jut, hogy a GCM jogi hatással bír, mivel határozottan képes befolyásolni az EU által elfogadott jogszabályok tartalmát. Végül pedig kimondja azt is, hogy a tagállamoknak meg kell könnyíteniük az unió célkitűzéseinek elérését, beleértve a GCM végrehajtását is.
Szijjártó Péter már múlt hétvégén jelezte, kezdeményezni fogja, hogy a Külügyek Tanácsa hétfői ülésén rendkívüli napirendi pontként megtárgyalják ezt a dokumentumot. A szabályoknak megfelelően a tárcavezetőnek mindenképpen lesz lehetősége felszólalni a témában. Erről beszámolt csütörtök reggeli hírlevelében a Politico brüsszeli kiadása is. Mint írták, Szijjártó kollégái értesítést kaptak róla a magyar féltől, hogy legkésőbb az tanácskozás „egyéb ügyek” napirendi pontjakor számítsanak rá, hogy előkerül a téma. Tekintve, hogy hazánkon kívül nyolc másik uniós országok, azaz a tagállamok harmada elutasította az ENSZ migrációs csomagját, a kérdés sokakat érint. Szijjártó sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, „a magyar kormány felszólítja az Európai Bizottságot, hogy fejezze be a titkos tervek készítését az ENSZ migrációs csomagjának kötelezővé tételére, és hozzon nyilvánosságra minden olyan dokumentumot, amelyet e terv keretében készítettek”. „A bevándorláspárti politikusoknak egy szavát sem lehet elhinni” – jegyezte meg.
Az elvileg nem kötelező GCM-re való hivatkozó lopakodó jogalkotásra hívta fel a figyelmet csütörtökön az M1 műsorában Szánthó Miklós is, az Alapjogokért Központ igazgatója. „A magyar kormány nemcsak megvétózta a megállapodást, de az összes nemzetközi és uniós fórumon próbálja blokkolni azokat az előterjesztéseket, amelyekben utalás található a paktumra” – emlékeztetett Szánthó, hozzátéve, „ha ezek a vétók nem lennének, egy idő után olyan sok jogi dokumentum hivatkozna rá, hogy a fontossága miatt a jog részévé válna”.
Az Európai Bizottság egyébként lényegében nem cáfolta a dokumentum létét, csak annak jelentőségét igyekezett kisebbíteni. Hétfői közleményükben azt írták, „az Európai Bizottságon belül folyamatosan sokféle feljegyzés készül az összes szakpolitikai területen. Ezek a belső anyagok semmiképpen nem képviselik a bizottság hivatalos álláspontját”. A testület elismételte, hogy „a migrációról szóló globális megállapodás jogilag nem kötelező erejű, nem teremt törvényes jogot a migrációra, és nem célja ösztönözni az irreguláris migrációt”. Hozzátették, „a megállapodás a részt vevő államok számára sem a nemzeti, sem a nemzetközi jog alapján nem keletkeztet semmiféle jogi kötelezettséget, az egyes országok továbbá szabadon dönthetnek arról, részt kívánnak-e venni a végrehajtásában, vagy sem”.
mho
Hunhír.info
