A kötelező betelepítési kvótát nem vonták vissza, felülírnák a tagországok határvédelmi jogait, a migránsvízum bevezetését pedig az Európai Bizottság is támogatta – ez az első három állítása annak az összesen hét pontból álló állásfoglalásnak, amelyet a magyar kormány küld az Európai Bizottságnak.

A dokumentum válasz a brüsszeli testületnek, amelyik szintén hét pontban igyekezett bizonygatni, hogy az unió nem támogatja a bevándorlást. A kormány most konkrét példákat felsorolva bizonyítja, hogy az unió továbbra sem tett le a migránsok tömeges befogadásáról – közölte az M1 Híradója.

A kötelező betelepítési kvótát nem vonták vissza – ez az első pontja a magyar kormány állásfoglalásának, amelyet az Európai Bizottságnak küld. A dokumentumban emlékeztetnek, hogy a kötelező betelepítési kvóta 2015 óta folyamatosan napirenden van Brüsszelben.

Az Európai Bizottság állásfoglalása szerint annak a tagállamnak, amely nem vesz részt a bevándorlók elosztásában, menekültenként akár 100 ezer euró „szolidaritási hozzájárulásnak” nevezett büntetést kellene fizetnie. Erről maga Frans Timmermans, a brüsszeli testület alelnöke, a szocialisták jelenlegi csúcsjelöltje is beszélt korábban. 2017-ben az Európai Parlament képviselői nagy többséggel elfogadták a migránskvóta bevezetését, a jogalkotási folyamat pedig jelenleg is tart.

A nyolc oldalas állásfoglalás második pontja a tagországok határvédelmi jogának felülírásáról szól. A kormány felidézi: az Európai Bizottság 2018-ban állt elő azzal a javaslattal, mely szerint átalakítanák a Frontexet, az elképzelés szerint csorbulna a tagállamok szuverenitása. Brüsszel ezzel azt akarja elérni, hogy a tagállamok ruházzák át a hatérvédelmi jogok egy részét az uniós határvédelmi szervre. Ezt az összeurópai megoldást szorgalmazta többször is Angela Merkel.

Állásfoglalásában a kormány emlékeztet arra is, hogy a migránsvízum bevezetését az Európai Bizottság is támogatta. A migrációs biztos például azt mondta: a bizottság elkötelezett, hogy közös megközelítést dolgozzon ki a humanitárius vízumok kibocsátása kapcsán. Az Európai Parlament tavaly decemberben – második nekifutásra – meg is szavazta a menedékkérőknek járó, könnyített vízum bevezetését lehetővé tévő javaslatot.

A magyar kormány konkrét példákat, tényeket felsorolva bizonyítja azt is, hogy az uniós testületek továbbra sem tettek le a migráció fokozásáról. Az állásfoglalásban az is szerepel, hogy Brüsszelben nem tagadják: több pénzt adnának a migrációt támogató szervezeteknek, ugyanakkor tagadják a név nélküli bankkártyák létezését.

Hollott – mint írják a válaszlevélben – már most is több tízezer bevándorló kap pénzzel feltöltött bankkártyákat. Az Európai Bizottság állítása szerint a pénzzel feltöltött bankkártyákat kizárólag Görögországban bocsátják ki, a tulajdonos pedig sorszám alapján azonosítható. A jogosultságot havonta ellenőrzik.

Ugyanakkor több, a bosnyák-horvát határ közelében várakozó migráns is elismerte, hogy kapott pénzt ilyen kártyákra, és a délszláv sajtó beszámolói szerint ezeket Görögországon kívül is használták. Az M1 stábja is talált ilyen név nélküli bankkártyát tavaly novemberben a Velika Kladusa-i tábor környékén.

A válaszlevél hatodik pontja arról szól, hogy Brüsszelben kísérleti projektekkel legalizálnák a migrációt. Vagyis – mint fogalmaztak – az Európai Bizottság nem arra törekszik, hogy megállítsa a migrációt, hanem legalizálni szeretné. Erre már több javaslatot is tettek. Jean-Claude Juncker a tavalyi évértékelőjében például arról beszélt, hogy meg kell teremteni az unióba való legális bevándorlás lehetőségeit.

A dokumentumban leszögezik azt is, hiába tagadják Brüsszelben a bevándorlást ellenző országok pénzügyi támogatásának csökkentését, erről maga Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke is beszélt. A szigorú büntetésre vonatkozó javaslatot 2017-ben meg isszavazta az Európai Parlament.

A magyar kormány az őszinte párbeszéd útját választja, még akkor is, ha ez vitákkal jár – zárták a levelet, majd hozzátették: „olyan Európát szeretnénk, amely tiszteletben tartja a nemzetállamok jogait, épít keresztény értékeire, megvédi közösségeit és hosszú távon is fenn tudja tartani biztonságát”.

mti

Hunhír.info