A Fővárosi Törvényszék 2019. január 16-án – közel 9 évvel a vádbeli esemény után – jogerősen felmentette a hivatalos személy elleni erőszak vádja alól Kürti Zoltánt, aki a 2012-es homoszexuális menet ellen tüntetőkkel szemben elkövetett rendőri jogsértéseket dokumentálta, és aki maga is rendőri erőszak áldozata lett.

Feljelentését követően nem a bántalmazó rendőröket vonták felelősségre, hanem őt igyekeztek elítéltetni. Zoltán védelmét dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője látta el. A koncepciós eljárás alá vont férfi ebben az időben az országgyűlési képviselői megbízatást is ellátó nemzeti jogvédő parlamenti munkatársa volt. A mostani ítélet a második elsőfokú felmentést követően született: az első felmentést indokolási hiba miatt hatályon kívül helyezték.

Almási Lajos operatőr rendőri jogsértéseket bemutató videójában a megrázó erejű felvételek bemutatása mellett, a meghurcolt polgár és védője elemzik az ügyet, vonják le a tanulságokat, és tekintenek a jövőbe, mérlegelve az elégtétel esélyeit.

2012. július 7-én az NJSZ megbízásából a rendőri tevékenységet ellenőrző Zoltánra mintegy tucatnyi tüntető és sajtós szeme láttára rendőrök rátámadtak, bántalmazták, fényképezőjét elvették, felvételeit letörölték, majd előállították. Aznap este elengedték, elnézést kértek tőle, ő viszont még a Gyorskocsi utcában ragaszkodott a támadói feljelentéséhez. A rendőri jelentésbe ezek után azt írták: az egyik rendőrt hátulról megütötte, agresszíven üvöltözött, az intézkedésnek ellenállt.

Ennek ellenkezőjéről számolt be többi rendőr mellett hét (!) civil tanú, fényképek és videofelvételek pedig kifejezetten cáfolták a vádlók állításait. A gyanúsításra a történtek után közel másfél évvel (!) került sor: az ügyészség akadályozta a védekezést, a tényállást feltáró bizonyítást a bíróságnak kellett pótolnia.

A Független Rendészeti Panasztestület (FRP) ugyan az eset kapcsán alapjogot súlyosan sértő intézkedést állapított meg, ám a történtek részletes kivizsgálását az ORFK vezetője érthetetlen módon elutasította. A rendőrségi kamerák felvételei „törlődtek”, egy részletük azonban mégis eljutott a védelemhez, kiváltva az ügyben példátlanul motiváltnak tűnő ügyész felháborodását.

A rendőrség és az ügyészség közötti megengedhetetlen, önkényes és megtorló jellegű eljárást eredményező összezárás tette lehetővé, hogy ennyi évig kellett küzdeni a megalapozatlan gyanúval, majd váddal szemben. A szívós munka mellett Zoltán igazságérzete, a törvényességhez maradéktalanul ragaszkodó bíráskodás, az elfogulatlan civil tanúk vallomása, illetve a hatóságok által korábban letörölt rendőrségi felvételt a védelemhez eljuttató ismeretlen jótevő is záloga volt sikernek. A rendőrség és ügyészség érdeke és kötelessége, hogy az ilyen visszaélésszerű jelenségeket kizárják és megtorolják. www.njsz.hu

Hunhír.info