Az izraeli rendőrség a legutóbbi tüntetésekre reagálva vasárnap rövid időre őrizetbe vette a Jeruzsálem muzulmán szenthelyeit felügyelő iszlám hatóság vezetőjét. A Waqf vezetőjének Abdelazeem Salhab sejket kinevező szomszédos Jordánia felháborodásának adott hangot a letartóztatás miatt.

A Petra hírügynökség szerint Jordánia iszlámügyekért felelős minisztere, Abdul Nasser Abul Basal az izraeli intézkedést „veszélyes és elfogadhatatlan eszkaláció” -nak nevezte, mely hatással van Jordánia Jeruzsálem iszlám szent helyeinek őrzésében betöltött szerepére.

Az izraeli rendőrség megerősítette a letartóztatást, és a Waqf később közölte, a rendőrség elengedte Salhabot, és egy hétre kitiltotta a Templom-hegyről.

Arab média riportok szerint Najah Bakirat, a Waqf helyettes vezetője is letartóztatásra került reggel.

Jordánia a hónap elején lépéseket tett a terület irányításának megosztására a helyi jeruzsálemi palesztin vezetőkkel. Február közepén Jordánia 11 tagról 18-ra bővítette a Waqf-tanácsot. Ez az első alkalom, hogy palesztin hatósági tisztviselők és vallási vezetők kerültek a testületbe, amely eddig a jordán monarchiához közeli személyekből állt.

A Waqf-tanács kibővítése feszültséget robbantott ki a szent helyszínen. Február 14-én találkozott először az új tanács a Templom-hegyen, az Aranykapu közelében. A találkozó után a tagok az Aranykapuhoz mentek imádkozni.

Az izraeli rendőrség erre behívatta a Waqftól Azzam al-Khatib al-Tamimi sejket kihallgatásra, de az idézés törlésre került valószínűleg jordán nyomásra.

Az Aranykaput 2003-ban zárták le az izraeli hatóságok a területet kezelő csoport Hamászhoz köthető kapcsolata miatt, és zárva tartják a Waqf illegális építkezésének megakadályozása érdekében.

Négy nappal később, hétfőn, a Waqf, valószínűleg válaszul a korábbi idézésre, híveket mozgósított a helyszínre, és tiltakozó imákat kezdeményezett a zárt kapuk előtt. Számos palesztin arab férfi ezután megrohamozta a kapukat, és behatolt a Templom-hegyre.

A rendőrség a helyszínre sietett, összecsapásokra került sor, mely öt palesztin aktivista letartóztatásához vezetett.

Az összecsapások közben a rendőrség hétfő délután körülbelül három órára lezárta az egész Templom-hegyet. A zárlat dühös reakciókat váltott ki Jordánia és a Palesztin Hatóság részéről.

A rendőrség azzal vádolta a Waqf-ot, hogy megpróbálja megváltoztatni a helyszínre érvényes „status quo” -t a zárt területnél való gyülekezéssel.

Rendbontásra számítva, az izraeli rendőrség csütörtök éjszaka letartóztatott 60 palesztint zavar keltés gyanújával.

Pénteken palesztin arab tüntetők ezrei rontottak be a jeruzsálemi Templom-hegyre az Aranykapun át.

Az „Allahu Akbar” -t skandáló tömeg az imák közben áramolt be az Al-Aksza-mecset zárt területére, mjad a tömeg ezt követően békésen feloszlott.

Jeruzsálem szent város a keresztények, zsidók és muzulmánok számára és talán a legérzékenyebb kérdés az izraeli-palesztin konfliktusban.

Izrael az egész várost osztatlan fővárosának tekinti, míg a palesztinok – az izrael által az 1967-es hatnapos háború idején elfoglalt majd az országhoz csatolt – Kelet-Jeruzsálemet akarják jövőbeli államuk fővárosának.

Az 1967 után létrejött status quo értelmében a Templom-hegyet a Waqf irányítja Jordánia védnöksége és Izrael ellenőrzése alatt. A zsidók bár látogathatják, de nem imádkozhatnak a helyszínen.

Izrael többször tagadta, hogy bármilyen változtatást kíván eszközölni a megállapodást illetően.

Újkelet.live nyomán

Hunhír.info