Napjainkban új világrend van kialakulóban, és ha megnézzük a globális, politikai és gazdasági változásokat, elmondhatjuk, hogy ebben egyre nagyobb szerep jut a geopolitikának – mondta Csizmadia Norbert, a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány kuratóriumának elnöke a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. A szakértő felidézte a nagy földrajzi felfedezések időszakát, amely a gazdasági érdekektől volt eredeztethető. Az akkori két legjelentősebb állam a földrajzi viszonyokat tekintve Kína és India volt, több évszázadon át birtokolták ezt a címet. Véleménye szerint, ha történelmi párhuzamot vagy összehasonlítást kellene vonni a nagy felfedezések között a múltban és a jelenben, akkor Kolumbusz Kristóf nagy útját a 90-es évek nagy internet-felfedezésével lehetne összekapcsolni.

.

Elengedhetetlen feltétel volt a földrajzi tudás

Elmondta, már abban az időben is nagyon fontos volt, hogy új útvonalak és új gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, amelynek elengedhetetlen feltétele volt a megfelelő földrajzi tudás. Véleménye szerint, ha történelmi párhuzamot vagy összehasonlítást kellene vonni a nagy felfedezések között a múltban és a jelenben, akkor Kolumbusz Kristóf nagy útját a 90-es évek nagy internet-felfedezésével lehetne összekapcsolni.

Csizmadia Norbert szerint mindkét felfedezéssel egy új globális hálózat jött létre, csak a területszerzések helyett ma már a technológiai kihívások, a megszerzett tudás, az innováció és a szabadalom került előtérbe.

Három fő terület kerül a középpontba

Napjaink geopolitikai világrendjében három fő terület van, amely az elkövetkezendő évtizedekben kiemelten fontos lesz – hívta fel a figyelmet. Az első az Indiai-óceán, amely Afrika és Dél-Kelet-Ázsia között helyezkedik el, és hatása a Szuezi-csatornától egészen a Földközi-tengerig is kiterjedhet.

A másik izgalmas terület az Északi-sarkkör területe, ezen belül pedig a még nem teljesen felfedezett Jeges-tenger, amely a szakértő szerint az egyik legfontosabb geopolitikai kihívás lehet a jövőben. Hozzátette, a térség azért is válik egyre érdekesebbé, mivel a globális felmelegedés miatt, a jégtömbök olvadásával egyre több út válik járhatóvá. A harmadik legfontosabb területnek pedig az eurázsiai kontinenst nevezte meg, amely a kapcsolódás és a komplex látásmód miatt lehet majd fontos – jelentette ki Csizmadia Norbert.

Azt is elmondta, hogy Kína „Egy övezet, egy út” kezdeményezésével olyan természetföldrajzi folyamat indul el, amelynek következtében visszatér a természetes fejlődés a tengerekről a szárazföldi területekre.

Véleménye szerint a 21. század nyertes nemzetei azok az államok lehetnek, amelyek vezetése és gondolkodásmódja össze tudja kötni a gazdasági, a monetáris és a geopolitikát, illetve rendelkeznek egyfajta vízióval és megtudják határozni, hogy mi a céljuk a világban.

Európa több válsággal küzd egyszerre

Megjegyezte, ebben a kérdésben Európa most kissé háttérbe szorul, ugyanis több válsággal is küzd egyszerre. A gazdasági és pénzügyi válság mellett ott van a migrációs krízis, illetve társadalmi, kulturális és természeti problémákkal is szembe kell néznie – fűzte hozzá.

Európának ugyanakkor meg kell őriznie identitását, fontos, hogy legyen saját nemzeti víziója és tudjon kapcsolódni más térségekhez. Kiemelte a közép-kelet-európai folyamatokat, amelyek véleménye szerint jó úton haladnak és ezeket kellene kiszélesíteni.

Kossuth Rádió

Hunhír.info