Nagy visszhangot váltanak ki az időről időre ismétlődő iskolai lövöldözések az Egyesült Államokban. A társadalom egy része a fegyvertartás szigorítását sürgeti, azonban ez nem egyszerű az amerikai törvényhozásban. Egy tanulmány arra kereste a választ, vajon a fegyverlobbi médiajelenléte felelős lehet-e ezért.

Nem túlzás kijelenteni, hogy az amerikai társadalom egyik legégetőbb társadalmi problémáját jelenleg az iskolai lövöldözések jelentik. A közvélemény és a média a felelősöket keresi és a megoldást sürgeti. Hogy a kérdésről komplex képet kapjunk, megfelelő módszer lehet a kritikai diskurzus elemzés, amely röviden azt kutatja, miként szerveződik a társadalmi életünk a nyelv mint szo­ciális gyakorlat használatával, miként válik a diskurzus a különböző – akár érdekek által befolyásolt – ideológiák hadszínterévé.

A Jel-Kép folyóirat 2018/3. számában Szerdi Bence azt vizsgálta, hogy az amerikai sajtóban hogyan jelent meg a fegyverlobbi és a videojáték-ipar mint a kialakult morális pánik két bűnbakja. Ehhez a Sandy Hook Általános Iskolában történt 2012-es lövöldözés, valamint a 2015-ös, Oregon állambeli Ump­qua Közösségi Főiskolában zajló mészárlás médiareprezentációját figyelte meg az online média írott és videóanyagai alapján. A megszólalásokat vizsgálva hat csoportot különített el: fegyverlobbi (főként a Nemzetközi Fegyverszövetség – NRA), videojátékokat készítő és kiadó cégek, civil szervezetek, hatósági szervek, társadalomtudósok, valamint politikusok.

A Sandy Hook-eset kapcsán azt találták, hogy a lövöldözést követő első hetekben a médiában megjelent a videojáték-ipar is, ám azt követően, hogy az ország akkori elnöke, Barack Obama indítványozta a fegyvertartásra vonatkozó törvények szigorítását, az NRA markánsan fellépett és felszólalt ez ellen. Fő narratívájuk az volt, hogy a tragé­diák megelőzhetők volnának, ha több fegyveres megbízott lenne az iskolákban.

A fegyvertartással kapcsolatban a két legmarkánsabban fellépő csoport a fegyverlobbi és a politikusok voltak. Míg utóbbiak megosztottak voltak a kérdésben, addig az előbbiek egyöntetűen ellenezték a törvénymódosítást, és főként – de nem kizárólag – destruktív módon a videojáték-ipart tették meg bűnbaknak. A játékipar jelenléte jóval kisebb volt, stratégiájuk szerint inkább a háttérben maradtak, mivel idővel úgyis kikerülnek a média látószögéből, valamint egyetlen kutatás sem bizonyította még az agresszió és a játékok közötti összefüggést. Az oregoni esetben a videojáték-ipar szinte teljesen eltűnt mint téma és megszólaló egy­aránt, helyette megjelent a mentális betegség kérdése. Emellett egyre többet bukkant fel az NRA neve, a legintenzívebben civil szervezetek, a média képviselői és a hírességek léptek fel, mind a fegyverviselésre vonatkozó törvények megváltoztatását sürgetve.

Az NRA az egyik, ha nem a legnagyobb befolyással bíró szervezet az Egyesült Államokban – nyilatkozta lapunknak Németh Bence, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Hozzátette, a fegyvertartás eltörlésének vagy akár csak szigorításának nehézsége korántsem csak az NRA lobbitevékenységének tudható be. Amerikában a fegyverviselés alkotmányos jog, amelyet az alaptörvény 1791-es második kiegészítése biztosít, a –vásárlás és –viselés szabályozása pedig tagállami jogkörbe tartozik. Ahhoz, hogy az alkotmányt módosítani lehessen, a kongresszus mindkét házában kétharmados többségre lenne szükség. Ez azonban még önmagában nem lenne elég, hiszen a tagállamok közül is legalább harmincnyolcnak támogatnia kellene ezt.

Törvénymódosítás ebben a kérdésben a jelenlegi politikai környezetben gyakorlatilag elképzelhetetlen, ráadásul az amerikai társadalom véleménye a tragédiák ellenére sem egyöntetű a fegyvertartás ügyében. Akik támogatják a szigorítást, elavultnak tartják a törvényt – igaz, a Legfelsőbb Bíróság 2002-ben, valamint 2008-ban is megerősítette azt –, míg a másik oldal tradícióként tekint rá. Németh Bence hangsúlyozta: bár az iskolai lövöldözések száma az elmúlt években növekedett, a tavalyi csaknem ötvenhétezer fegyveres incidens között még mindig nem tekinthető vezető haláloknak az Egyesült Államokban.

MHO

Hunhír.info