Szélsőségesen migrációpárti szervezet indított kampányt a „demokrácia megjavítása” érdekében, a sorozatban szót kapott a Soros-egyetem rektora is. „Születése óta fejlődik, ám ma inkább elválaszt, mint egyesít. Ezért keressük a válaszokat, hogy javítsuk meg a demokráciát” – indít a német Bertelsmann Alapítvány által kezdeményezett projekt egyik kisfilmje, amelyben Michael Ignatieff, a CEU rektora fejti ki nézeteit.

A háttérben látható felvételek egyértelművé teszik: a készítők szerint például az olasz választási eredmények okán jutottak arra, hogy gond van a népfelség elvével. Vagyis a probléma szerintük abban keresendő, hogy az emberek nem a megfelelő politikusokat bízzák meg egy adott ország vezetésével.

A riportban elhangzik az ismert liberális panel: ma egy újfajta vasfüggöny húzódik a nyugati liberális és az illiberális demokráciák között. Ez utóbbi kör egyik fontos szereplője Orbán Viktor, akiről az alapítvány a CEU-ban az autokratikus hatalomgyakorlás és a szabadelvűség összecsapásának szimbólumát látó munkatársa éppen a Soros-egyetem vezetőjét vélte érdemesnek kifaggatni.

A bukott kanadai liberális politikus a – Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány által is megosztott – felvételen Karl Popper osztrák filozófust méltatja mint a totalitárius rendszerek kvázi egyetlen valódi alternatíváját jelentő nyílt társadalomról szóló eszme kiötlőjét. Ignatieff komplikált kérdésnek nevezi, hogy Orbán Viktort demokratának tartja-e, miután a kormányfő szerinte erősködik a szabad sajtóval és a bíróságokkal.

Az EP-kampányhoz passzoló, Soros-féle okfejtéssel arról értekezik, hogy Orbán a többségi felhatalmazással igazolva nyomja el a többség korlátozására alkalmas intézményeket.

A Sorost hazafinak tartó rektor kitér arra is: az egyetemeknek feladatuk kiegyensúlyozni a demokráciát, amit a magyar kormány nem fogad el. Ignatieff elismeri, hogy politikai foglyok nincsenek Magyarországon, tehát ez – egyelőre legalábbis – nem fasizmus, ám kleptokráciáról és egypártrendszerről beszél hazánk kapcsán.

Az okfejtés jórészt összecseng az Európai Bizottság Európai Parlament által elfogadott javaslatával, miszerint meg kell háromszorozni az emberi jogok felett őrködő nem kormányzati szervezetek, azaz NGO-k támogatását. Ezt egyébként évek óta szorgalmazzák a Soros-féle szervezetek különböző csatornákon, akárcsak maga a milliárdos spekuláns, akinek legújabb tézisei kapcsán Csizmadia Ervin elemző minap arról értekezett: nem biztos, hogy a képviseleti demokrácia a nyitott társadalom egyetlen lehetséges kormányzati formája.

Megírtuk: hasonló megfontolások mentén szállt bele az EP-kampányba a berlini központú, Soros által pénzelt, Liberties nevű NGO-szövetség is, a szervezet népszerűsítő körútra indult az új könyvével, amely arról szól, miért szavaznak annyian a populistákra, és mit lehet ez ellen tenni, például a migránsok és az LMBTI emberek védelmében. A magyar kormánnyal szemben is sokadszor hallott vádak nyomán a Liberties tanácsokat is adna a politikai döntéshozóknak és emberi jogi aktivistáknak arra vonatkozóan, hogyan lépjenek fel e folyamat ellen.
Sokat elmond amúgy a „demokráciaféltő” akciót jegyző Bertelsmann Alapítványról, hogy egy 2017-ben közölt tanulmányuk szerint a németországi muszlimok csaknem száz százaléka kötődést érez az új hazához, hetvennyolc százalékuk kapcsolatban áll más vallású emberekkel, és a muszlimok körében alacsonyabb a munkanélküliség, mint a nem muszlimok között. Csakhogy a Neue Zürcher Zeitung közölte: egyoldalú a tanulmány, a muszlimok integrációjáról megszépített összképet közöltek.

A német Szövetségi Munkaügyi Ügynökség szerint például a munkanélküliek negyvenhárom százalékának migrációs háttere van.

A svájci lap megszólaltatta Ruud Koopmanst, a berlini Humboldt Egyetem professzorát, aki szerint a Bertelsmann olyan számokat közölt, amelyek minden más statisztikának ellentmondanak. Ezek fantáziaszámok, amelyek nem reprezentatívak – fogalmazott a magyar mellett a török és az orosz vezetést is a demokráciára való hosszú távú fenyegetésként értékelő expolitikus.

MHO

Hunhír.info