Visszaállítják a Kossuth Lajos tér régi emlékművét, a Nemzeti Vértanúk szobrát, más alkotások pedig – mint a Nagy Imre-szobor is – a Duna-partra kerülnek Bibó István, Kéthly Anna, Kovács Béla szobra mellé.

Helyes törekvés, hogy helyreállítják a Kossuth-tér eredeti képét – jelentette ki Szerencsés Károly történész a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Elmondta, már korábban eltávolították onnan Károlyi Mihály szobrát, amely máshol kapott helyet, és elvitték Kovács Béla kisgazda főtitkár, illetve József Attila szobrát is, amelyeket szintén másutt állítottak fel újra – sorolta a történész.

Az eredeti kép visszaállítása a vértanúk emlékművének újraállítását jelenti, amelyet még 1945-ben döntöttek le. A visszaállítás azt a nemes célt is szolgálja, hogy a mártíroknak emlékművet állítsanak. Hozzátette: ezzel nem sérül a Nagy Imre-szobor méltósága sem, hiszen az egy másik, ugyanígy megfelelő helyre kerül majd.

Az egykori koalíció tagjai

A Duna-parton megtalálhatók az egykori koalíció tagjai, így Bibó István, a parasztpárt egyik vezetőjének szobra és Kéthly Annáé is, aki börtönben is volt az 50-es években. Kovács Béla és Nagy Imre szobra is ide kerül majd a jövőben. Szerencsés Károly szerint ezzel szimbolikusan helyreáll az a koalíció, amely 1945-ben esélyt nyújtott arra, hogy Magyarországon demokrácia legyen.

Úgy véli, a demokrácia elérésében Nagy Imrének is komoly szerepe volt, hiszen 1956-ban, a forradalom hatására és követelésére magáévá tette a nemzet akaratát, amelyet egészen az akasztófáig vállalt. Nagy Imre így vált a magyarok egyik mártírjává. Hozzátette, rajta kívül még csaknem 300 „pesti srác” is a magyar nemzet mártírja lett, de arról a több ezer honfitársról sem szabad megfeledkezni, akik a harcok során vesztették életüket.

Nagy ellenállást váltott ki Teleki Pál szobra

Magyarországon rengeteg olyan történelmi személyiség élt, akiknek még nincs szobruk, ilyen például a történész szerint a „trianoni torzóból országot faragó nemzedék” jelentős képviselői, Teleki Pál és Horthy Miklós. Hozzátette: Teleki Pál szobrát megpróbálták ugyan felállítani, de az nagy ellenállásba ütközött.

Teleki Pál néhai miniszterelnök 1941-ben lett öngyilkos, miután összeomlott a lehetséges politikai következmények súlya alatt. Búcsúlevelében Horthy Miklóst vádolta a kialakult helyzetért. Teleki Pál öngyilkossága a történész szerint nagy tettnek számít, az angolszász közvélemény tisztelettel, kétségbeesett németellenes megnyilvánulásként értékelte halálát, a londoni parlament üres széket tartott fenn számára egészen a háború végéig.

A történész úgy véli, Teleki Pál személyisége méltó lenne egy szobor emelésére Budapesten, mert szimbolizálhatja azt a rettenetes és nehéz helyzetet, amelyet Magyarország élt meg 1941-ben. Tudatosítaná mindenkiben, hogy abban az időben is voltak olyan magyar emberek és miniszterelnökök, akik nem abba az irányba akarták terelni az országot, ahová végül jutott – hangsúlyozta.

A Budai Várat is megrongálták

A történész felidézte, hogy 1945-ben a kommunisták erőteljesen rombolták azokat a szobrokat, képzőművészeti alkotásokat, amelyeket nem tartottak megfelelőnek. Ez történt a vértanúk szobrával, Prohászka Ottokár, Werbőczy István, Rákos Jenő szobrával és számos más alkotással is.

Szerencsés Károly elmondta: épületeket is rongáltak, ilyen volt a Budai Vár is, amelynek rekonstruálása még 2019-ben is folyik – jegyezte meg.

Hunhír.info