Izrael és az Egyesült Államok megvétózta, hogy Palesztina megfigyelői státuszt kapjon a hétfőn kezdődött genfi leszerelési értekezleten (CD); a döntést több ország, köztük Szíria és Törökország is bírálta – jelentették hírügynökségek. A vétót az értekezlet soros elnöke, Ukrajna elfogadta. Izrael a döntést azzal indokolta, hogy nem ismeri el Palesztinát önálló államként.

Több ország bírálta a vétót, beleértve Törökországot is, amely óvott a megbeszélés átpolitizálásától, és úgy vélte, az veszélybe sodorja az érdemi munkát.

A bírálathoz csatlakozott Szíria is: Damaszkusz szerint a megfigyelői státusz elutasítása értelmetlen, hiszen Palesztina már rendelkezik ilyennel az ENSZ-ben is, Washington azonban úgy reagált a szíriai bírálatra, hogy a leszerelési értekezlet nem az ENSZ kebelén belül működik.

Egyiptom, Irán, Vietnam, Irak, Észak-Korea, Algéria, Banglades és Indonézia is kifejezte támogatását a palesztin megfigyelői státusszal kapcsolatban, Jakarta pedig emlékeztette a tagokat, hogy a palesztinok már több nemzetközi szervezetben és konferencián jelen vannak, és Palesztina nemrég a többségében fejlődő országokat tömörítő G77-es csoport soros elnökségét is átvehette az ENSZ-ben.

Venezuela azzal vádolta a vétót kieszközlő országokat, hogy megtagadják a palesztin néptől az őt megillető jogokat.

Hétfőn a leszerelési értekezleten több országnak megadták a megfigyelői státuszt, köztük Hondurasnak, Görögországnak, Portugáliának és Thaiföldnek.

Ami az ENSZ-t illeti, Palesztina ott legutóbb 2012-ben kérelmezte a teljes jogú tagságot. Rajta kívül a Vatikán az egyetlen olyan állam, amelynek csak megfigyelő státusza van a világszervezetben.

Az értekezlet mostani nyilvános ülésének a témája a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú nukleáris fegyverek megsemmisítéséről szóló szerződés (INF) jövője, ugyanis Donald Trump amerikai elnök tavaly decemberben bejelentette, hogy Washington felmondja a szerződést, mert szerinte Oroszország megsérti az egyezményt. Több ország, köztük Németország ismételten felszólította Moszkvát, hogy tisztázza a washingtoni vádakat.

A 65 tagállamból álló leszerelési szervezet, amely az ENSZ genfi székhelyén tartja konferenciáit, szovjet-amerikai megállapodás eredményeként jött létre 1979-ben.

MTI

Hunhír.info