Az utóbbi évek egyik legkomolyabb változása a sajtóban és a politikában, hogy sorra dőlnek le a tabuk a „PC-vel”, vagyis a politikailag korrekt beszéddel kapcsolatban. Közben változik a közbeszéd stílusa is. Ennek vannak előnyei meg hátrányai is.

2014-ben történt egy szörnyű tragédia Párizsban, amikor a Charlie Hebdo ellen követett el merényletet az Iszlám Állam terrorszervezet. Azután nem sokkal a „Je suis Charlie” jelmondatra sokan úgy gondoltak, mint a szólásszabadság felszabadításáraa, ehelyett azt tapasztalhattuk, hogy a jelenség politikailag korrekt véleményterrornak egyfajta hajnalává változott – hangzott el az M1 Ma este című műsorában vasárnap.

Érdekes, hogy úgy gondolhattuk akkor, hogy egy ilyen szörnyű terrortámadás után majd erősebben fognak fellépni Európában az iszlám szélsőségesekkel szemben, ennek ellenére ez nem így történt – fejtette ki a műsorban ifjabb Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász szerint egy olyan államelnököt választottak később Franciaországban, aki inkább támogatja az iszlámot, már-már megágyaz a szélsőséges iszlámnak.

Utólag elmondható, hogy nem sokat ért ez a „Je suis Charlie” mozgalom – tette hozzá. „Annyiból hasznos lehetett, hogy elindultak a csillagösvényen olyan nagy gondolkodók, akik ki merték mondani a migrácival kapcsolatos szigorú véleményüket” – fogalmazott az alkotmányjogász.

Magyarországon is fellángolt a véleményszabadság vitája

Egyes szerzők szerint Magyarországon a politikai közbeszéd romlása 2006-ban, az őszödi beszéddel kezdődött, amikor az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc számos jelzőt tett az országra és a választópolgárokkal is csaknem minősíthetetlen módon bánt. Most azonban mintha szintet lépett volna – hangzott el a műsorban.

Trágár lehet az, aki baloldali liberális, aki pedig nem az, ezt nem teheti meg – utaltak a műsorban Nagy Blanka és Bayer Zsolt vitájára. Lomnici Zoltán emlékeztetett: Az amerikai szellem bezáródása című művet tekintik Allan Bloom részéről a politikai korrektség egyik alapművének.

Az alapjog mindenkinek jog

Mint mondta, a műben kijelentik, hogy Friedrich Nietzsche-től kezdődött el az az értéknihilizmus, amely az amerikai gondolkodást is kiüresítette. Másrészről – a mű szerint – a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát bizonyos értelemben a balliberálisok kezébe adta, mint őrzök ők lettek ezeknek az alapjogoknak a védelmezői. Jelenleg azonban nem védelmezők, hanem inkább hitbizományosaiként tekinthetünk rájuk, hiszen sajátjukként tekintenek ezekre az alapjogokra a balliberálisok.

Ők rendelkeznek arról is, hogy ki sérti meg és ki nem ezeket a jogokat – fűzte hozzá Lomnici.

mti

Hunhír.info