„Hogyan áll össze az Akadémia éves költségvetése, mekkora közvetlen költségvetési támogatás érkezik a köztestülethez, és mekkora a saját bevétele?” – többek között ezt szerettük volna megtudni a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA).Egyelőre azonban nem kaptunk választ, arra hivatkozva, hogy lapunk nem reagált egy, a szerkesztőségünk számára megküldött levélre, amelyben az MTA Böröcz László szavait véleményezte.
A Magyar Hírlap január első napjaiban közölt interjút Böröcz László fideszes országgyűlési képviselővel, a Fidelitas elnökével. A politikust sok más téma mellett arról kérdeztük, hogy az MTA és a kormány között hónapok óta fennálló, a köztestület jövőbeli működésére vonatkozó vita miatt nem félő-e, hogy a fiatal kutatók elmennek az országból.
A képviselőt emlékeztettük arra is, hogy Freund Tamás agykutató azt mondta, fejvesztve fog menekülni innen minden tehetség. Böröcz László válaszában kifejtette, ezt politikai megnyilatkozásnak tartja, és emlékeztetett: az MTA és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kötött egy megállapodást a köztestület átvilágításáról, ezután dől el, milyen változtatásokra lesz szükség az intézményi struktúrában. „Egyébként nemcsak az MTA és a kormány közt, hanem az Akadémián belül is vita van, hiszen többen nem nézik jó szemmel, hogy eddig sok esetben ellenőrizetlenül rendelkeztek a források felett.
Az ITM célja, hogy egy olyan hatékony rendszer alakuljon ki, amelynek köszönhetően Magyarország a legfejlettebb és leginnovatívabb országok közé kerülhet. A fiatal kutatók előtt álló lehetőségek száma többszörösére nő az új rendszerben” – mondta.
Az interjú megjelenése után egy héttel a köztestület egy terjedelmes véleményt küldött szerkesztőségünknek. A szokatlan levelet, amelyben az MTA a politikus által, egy vele készített interjúban elmondottakra reagált, lapunk olvasói hozzászólásként kezeli, másként nem is teheti, és az egyelőre nem került be a lapba. Mivel a Magyar Hírlap az Akadémia és a kormány közti tárgyalási folyamatról, mindkét fél álláspontját ismertetve rendszeresen beszámol, és a napokban több, az Akadémia gazdálkodásával kapcsolatos kérdés aktuálissá vált, lapunk a köztestülethez fordult közérdeklődésre számot tartó információkat kérve.
Elküldtünk kérdéseinket, de az MTA sajtóosztálya jelezte, egyelőre nem kívánnak válaszolni, amíg lapunk nem reagál egy más ügyben küldött megkeresésükre. Vagyis az Akadémia a közérdekű információkról való tájékoztatást egy olvasói levélre adott válaszunktól teszi függővé.
A költségvetés szerkezetén kívül szerettük volna megtudni azt is, mekkora összegben nyertek pályázatokat uniós vagy hazai forrásból, és az elnyert pénzek hogyan aránylanak a korábbi időszakok vagy például az egyetemek támogatásaihoz. Megkérdeztük azt is, hogy amennyiben az Akadémiának vannak szabadon felhasználható forrásai, az átmeneti időszakban miért nem „hitelezik meg” ezekből a dologi kiadásokat. Továbbá, hogy nem tartanak-e attól, hogy a kifizetések elmaradása azt üzenheti, hogy a köztestület számára nem fontos az MTA-n zajló kutatási tevékenységek zavartalanságának megőrzése.
A kérdések már csak azért is aktuálisak, mert múlt héten az ITM közölte, az MTA minden törvényes eszközzel rendelkezik feladatai finanszírozásához. Az Akadémia viszont azt állítja, hogy kutatóközpontjainak 2018. évi maradványa teljes egészében kötelezettségvállalással terhelt, és „nem szeretnék a kiváló kutatók kutatási ösztöndíjából fizetni a villanyszámlát”. Múlt héten csütörtökön Palkovics László innovációs és Technológiai miniszter az MTA kutatóintézeteinek vezetőivel tárgyalt és ismertette a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer megújítására irányuló kormányzati terveket. Elhangzott többek között az, a kormány célja, hogy a GDP-arányos K+F ráfordítás 2020-ra elérje az 1,8 százalékot. Az MTA az egyeztetés után azt közölte, hogy az intézetvezetők méltányolták az ITM tájékoztatását, de továbbra is egységesek abban, hogy a kutatóhálózat jövőjéről az MTA elnökével, főtitkárával és további választott vezetőivel egyeztetnek rendszeres konzultációkon ezután is.
mho
Hunhír.info
