Az Európai Parlament (EP) többsége úgy döntött, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban, tehát 2021-től több pénzt kapjanak a demokratikus értékeket védő civil szervezetek, és vonjanak el uniós támogatásokat azoktól az államoktól, amelyekben sérül a jogállamiság. Ezt több tagállam, köztük Magyarország is elutasítja.
Az EP strasbourgi plenáris ülésén elfogadott határozat értelmében a tervezettnek mintegy háromszorosára emelnék a „demokratikus értékeket védő” civil szervezetek támogatását a 2021-2027-es uniós költségvetési keretben. A jelentés értelmében az Európai Unió következő hétéves költségvetésében 1,8 milliárd eurót különítenének el az Európai Jogok és Értékek nevű új program számára az Európai Bizottság által eredetileg tervezett 642 millió euró helyett.
Azt is írták, bővíteni kellene a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok megerősítésére szolgáló forrásokat, egyebek között az ezen a területen tevékenykedő helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi NGO-k határozottabb támogatásával.
Kérdéses a szervezetek legitimációja
Világosan látni kell, miről van szó. A civil szervezetek a demokrácia elengedhetetlen részei, kérdés azonban, hogy mi adja a legitimációját egy civil szervezetnek – mondta Gyarmati István az M1 Ma este című műsorában, szombaton.
A biztonságpolitikai szakértő szerint erre megfelelő nemzetközi és állami eljárások vannak. Attól, hogy egy szervezet kijelenti magáról, hogy civil, még nem biztos, hogy elismerik annak – fogalmazott. Amennyiben valóban legitim módon működő szervezetekről van szó, akkor a támogatása jó dolog az EU részéről, azonban fontos kiegészítés az, hogy az EP javaslata nem elég részletes, nincs benne pontosan kidolgozva minden – fűzte hozzá a szakértő.
Gyarmati szerint az EP NGO-k támogatásáról szóló javaslata nem fog eljutni addig, hogy azt elfogadják, és a későbbiekben valóban alkalmazzák, hiszen több tagállam is elutasította azt.
Elfogadhatatlan a javaslat
A Fidesz-KDNP képviselőcsoportjának közleménye szerint „teljességgel elfogadhatatlan, hogy az Európai Parlament migránspárti többsége a politikai támogatáson túl immár pénzügyi erőforrásokat is biztosítana a bevándorlást nyíltan elősegítő NGO-k számára”.
„Az Európai Bizottság NGO-knak szervezi ki azokat a feladatokat, amiket maga nem tud elvégezni, így a jövőben Soros György mellett az európai adófizetők, köztük a magyarok is finanszírozni fogják a nyíltan bevándorláspárti, Magyarországot folyamatosan támadó álcivileket” – írta Gál Kinga fideszes képviselő.
Zavarosak a részletek
Az Európai Parlament csütörtökön egyébként megszavazta azon tervezett mechanizmus létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az Európai Unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban.
Az előbb említett civil szervezeteket támogató javaslat és a jogállamiság támogatásáról szóló javaslat is hiányossággal küzd, a részletek ugyanis nincsenek lefektetve a javaslatokban – hangsúlyozta Gyarmati István. Mint mondta, a parlamentnek oda kellene figyelni erre, hiszen míg a jogállamiság ellenőrzésére szigorú elveket vezetne be, nem pontosítja azt, mit is jelent számukra a jogállamiság.
Amennyiben csak azt, hogy be kell tartani a törvényeket, akkor akár Szaúd-Arábia is jogállami állam lehetne – jegyezte meg a szakértő.
Hangsúlyozta: ki kell mondani azt is, melyek a civil szervezetek, milyen célra vehetnek fel támogatást, és hogyan ellenőrizhető a támogatások felhasználása.
mti
Hunhír.info
