Az év végére egy szintre került a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) és a Mi Hazánk a biztos szavazók körében, mindkét párt 3 százalékon áll. Ez egyben azt is jelenti, hogy eredményes kampánnyal gyakorlatilag mind a négy, jelenleg az 5 százalékos küszöb alatt álló pártnak (LMP, Momentum, MKKP és Mi Hazánk) megvan az esélye arra, hogy májusban európai parlamenti mandátumhoz jusson.
A Nézőpont Intézet legfrissebb elemzése szerint a Fidesz népszerűsége nőtt, az ellenzéké csökkent az április választások óta. Az intézet az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményben számolt be a november vége és december első fele között, részben már az ellenzéki tüntetések idején készített pártpreferencia-kutatásáról.
E szerint az országgyűlési választás eredményéhez képest a Fidesz-KDNP támogatottsága hét százalékponttal nőtt, így jelenleg a legvalószínűbb listás eredménye 54 százalék.
A Jobbik népszerűsége tovább csökkent, az április 8-i 20 százalékos eredmény után, nyolc hónap alatt, 6 százalékpontot csökkent a párt a biztos szavazók körében, jelenleg 14 százalék adná rá a voksát. Az MSZP és a Párbeszéd (MSZP-P) tábora 11 százalékos, hozzávetőlegesen akkora, mint tavasszal.
A DK 7 százalékon áll, az LMP és Momentum támogatottsága 4-4 százalékos. A DK és a Momentum minimálisan erősödött a választások óta, az LMP azonban már nem éri el nemhogy a választási eredményét jelentő 7 százalékot, hanem még a bejutási küszöböt jelentő 5 százalékot sem.
Az év végére egy szintre került a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) és a Mi Hazánk a biztos szavazók körében, mindkét párt 3 százalékon áll. Ez egyben azt is jelenti, hogy eredményes kampánnyal gyakorlatilag mind a négy, jelenleg az 5 százalékos küszöb alatt álló pártnak (LMP, Momentum, MKKP és Mi Hazánk) megvan az esélye arra, hogy májusban európai parlamenti mandátumhoz jusson – jegyezte meg a Nézőpont.
A Nézőpont az elemzésben külön kitért arra is, hogy az áprilisi választáshoz viszonyítva csökkent azoknak a pártoknak a népszerűsége, amelyek részt vesznek az év végi, “helyenként erőszakba torkolló” túlóratörvény-ellenes tiltakozásokban. Az intézet szerint ez azt bizonyítja: “a radikalizmusra nem vevők a választók”. Az intézet utalt korábbi közvélemény-kutatására is, amely szerint a magyarok kétharmada elutasítja az ellenzék parlamenti “botránypolitizálását”.
Az utcai politizálást hirdető pártok népszerűsége összességében a választások óta 7 százalékpontot csökkent, azzal, hogy a radikalizmus felé fordulnak, csak a társadalom egy szűk rétegének támogatottságát tudják megszerezni – olvasható az elemzésben.
A teljes népességen belül a Fidesz-KDNP 38, a Jobbik 9, az MSZP-Párbeszéd 6, a DK 4, az LMP, a Momentum, az MKKP 2-2, a Mi Hazánk Mozgalom pedig 1 százalékos népszerűségű.
A Nézőpont Intézet a közvélemény-kutatását november 26. és december 15. között kétezer ember személyes megkérdezésével készítette. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 2000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 2,2 százalék – olvasható a közleményben.
Hunhír.info
