Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója elmondta az ATV Start műsorában, hogy a képviselők a törvényhozásnak a laikus elemei, vagyis nem szükségszerű, hogy szakértői legyenek annak a témának, amelyben törvényt hoznak. Ezért alkalmaznak szakmai tanácsadókat. Önmagában a 700 fős létszámmal nem lenne probléma, folytatta, mert, ha egyenlőképpen oszlana el ez a szám, vagyis egy képviselőnek három foglalkoztatottja lenne, akkor jól működhetne a törvényhozás.

A gond azzal van, közölte, hogy nem tudhatjuk, kik azok a személyek, akik közpénzből adnak tanácsot a képviselőknek, holott a törvény szerint annak nyilvános adatnak kell lennie. Az Országgyűlés Hivatala szerint azért nem tudhatjuk a neveket, mert az különösen védett, bizalmas adat, holott ez nem jogos érv, magyarázta a szakember. Arra a kérdésre, hogy feltételezhető-e, hogy azért nem hozzák nyilvánosságra az adatokat, mert esetleg rokonról, vagy barátokról van szó, Ligeti úgy reagált: nem ez lenne az első eset, de ez szerinte az összeférhetetlenség tipikus esete. Fontos, hogy a tanácsadó megfelelő szakértelemmel rendelkezzen, és előfordulhat, hogy az a családtag valóban rendelkezik vele, de akkor sem szabad a törvényhozást, a közpénzek elosztását családi biznisszé tenni, jelentette ki.

Elhangzott, hogy például az egyik KDNP-s képviselő munkatársa 1,6 millió forintot kap. De van példa 60 ezer, 400 ezer, 900 ezer forintos fizetésre is. Ligeti szerint, ha valaki valóban olyan kiváló szakmai tudással bír, elképzelhető, hogy annyi az ára, de sakkozás és nyomozás nélkül nem lehet kideríteni, hogy pontosan kiről is van szó. Beszélt róla, hogy a frakciók, pártok állami pénzből működnek, ez elfogadott. A probléma azzal van, hogy a beszámolóikat a pénz felhasználásáról nagyon elnagyolva fogalmazzák meg, így nem lehet tudni, pontosan mire költik a pénzt, és az ÁSZ így is elfogadja.

Ligeti említette, hogy a TI. próbálta kideríteni, kik és milyen szakértői tanácsokat adnak, de a Kúria azt a döntést fogalmazta meg, hogy a parlamentben nem zajlanak közfeladatok, ezért nem is kérhetők ki az adatok. Ha nem adják ki az adatokat, akkor lehet perelni, és valószínű végig is járják ezt az utat, mert úgy gondolják, attól, hogy a kormányzat bármennyire is privatizálta a parlamenti döntéshozatalt, még formailag nem lehet azt mondani, hogy nem közfeladatok végzésére jött létre a parlament, közölte a jogi igazgató.

atv.hu

Hunhír.info