Harmincegy lakásból álló újabb hebroni telepes lakónegyed felépítéséről döntött az izraeli kormány – jelentette a helyi média vasárnap. A lakások mellett két óvodát és egy bölcsődét is létrehoznak. Az építkezést tizennégy minisztérium közösen támogatja huszonkétmillió sékellel (körülbelül kétmilliárd forinttal) – értesült az Iszrael Hajom (Izrael ma) című napilap honlapja.

Legutóbb tizenhat évvel ezelőtt épült hasonló új zsidó lakónegyed Hebronban. A város az 1993-as oslói egyezmény értelmében nyolcvan százalékban palesztin, húsz százalékban izraeli ellenőrzés alatt áll, mintegy ezer zsidó él kétszázezer palesztin mellett a Pátriárkák sírjának közelében lévő, megerősített katonai ellenőrzés alatti enklávéban.

A lakások mellett két óvodát és egy bölcsődét is létrehoznak. Az építkezést tizennégy minisztérium közösen támogatja huszonkétmillió sékellel (körülbelül kétmilliárd forinttal) – értesült az Iszrael Hajom (Izrael ma) című napilap honlapja.

Az új lakásokat az Ezékiel negyedben található katonai tábor egy részének helyén építik fel, amely terület nagyrészt zsidók tulajdonában állt az Izrael megalakulása előtti időkben.

“Katonai tábor helyett új lakónegyedet alapítunk” – üdvözölte Avigdor Liberman védelmi miniszter Twitter-üzenetében a döntést. “Meg fogom köszönni a miniszterelnöknek és a minisztereknek, akik kézjegyükkel látták el az Ezékiel negyed tervét” – tette hozzá.

A Békét Most nevű civil békemozgalom viszont élesen bírálta az új kormányzati döntést, mert szerintük semmi sem sérti jobban Izrael jó hírét, mint izraeli telepesek hebroni építkezési tervei.

“Ahelyett, hogy evakuálnák őket, a kormány behódol a szélsőségeseknek, és úgy tűnik, szándékosan messzire kényszerít minket a békétől” – közölte a baloldali civil szervezet, és bejelentették, hogy megtámadják a legfelsőbb bíróságon a tervet, ha a megszállt területeket felügyelő polgári közigazgatás elutasítja tiltakozásukat.

Hebron a zsidók számára kiemelt jelentőségű, a vallás második legszentebb városa Jeruzsálem után, mert ott találhatók a bibliai pátriárkák sírjai, akik közül Ábrahámot azonban Ibrahim néven az iszlám is ősatyaként tiszteli.

Hebron Ciszjordánia részeként 1948-ban, Izrael függetlenségi háborúja után Jordánia ellenőrzése alá került, egészen 1967-ig. A város szomszédságában a hetvenes években Kirjat-Arba néven zsidó telepes várost építettek fel, de a palesztinok lakta Hebronba is betelepedett több tucat szélsőségesen vallásos és nacionalista telepes.

Hunhír.info