Az iszlám fundamentalizmus politikai, vagyis vallási céljai világosak, és az Iszlám Állam ennek érthető, digitálisan elérhető, (poszt)modern kifejezését is adta. Ez a cél röviden: a szunnita iszlám szaúdi eredetű, purista irányzata, a wahabizmus háborúval való terjesztése. Ez az ún. szalafista-wahabita dzsihadizmus az iszlám egymástól soha el nem választott világi és vallási hatalmának totalitását képviseli, hiszen a „medinai modell” jegyében ezek egylényegűségét vall.
Bár háborút hirdettek és indítottak ellenünk – az egész keresztény civilizáció ellen – mégsem veszünk róla tudomást – gyávaságból vagy ostobaságból, de nem ismerjük el a hadüzenet megtörténtét, és a napnál is világosabb háborút sem.
Békés Márton szakíró szerint a nyugat-európai gyarmatosítás elleni észak-afrikai etnikai-vallási mozgalmakhoz, valamint a pánarab törekvések kezdetéhez, de kudarcaihoz is egyaránt köthető az iszlamizmus gondolati és gyakorlati fejlődése több mint egy évszázadot vett igénybe.
Az iszlamista terrorizmust az amerikai beavatkozások, az afganisztáni megszállás és a libanoni polgárháború tovább szította. Bár háborút hirdettek és indítottak ellenünk (nem csak Nyugat-Európa, Izrael és az Amerikai Egyesült Államok, hanem az egész keresztény civilizáció ellen), mégsem veszünk róla tudomást – gyávaságból vagy ostobaságból nem ismerjük el a hadüzenet megtörténtét, sem a napnál is világosabb háborút.
Eközben viszont adott egy ellenfél, amely deklarálta a hadiállapot beálltát és legkevesebb negyedszázada vívja háborúját ellenünk, három éve egészen újszerű és brutális formában, Európában is.
Minden naivitás és udvariaskodás nélkül ki kell mondani, hogy a terrorcselekményeket magukat muszlim vallásúnak tekintők követik el. Motivációik és retorikájuk az iszlám hagyományából ered, sőt kijelentéseik szerint az „igazi iszlám” nevében cselekednek, amikor rombolnak, ölnek és pusztítanak. Nem azon kell tehát elgondolkodni, hogy az iszlám hitű terroristák mennyiben nem képviselik vallásuk hittételeit, hanem azon, hogy mennyire igen.
Az iszlám fundamentalizmus politikai, vagyis vallási céljai világosak, és az Iszlám Állam ennek érthető, digitálisan elérhető, (poszt)modern kifejezését is adta. Ez a cél röviden: a szunnita iszlám szaúdi eredetű, purista irányzata, a wahabizmus háborúval való terjesztése.
Ez az ún. szalafista-wahabita dzsihadizmus az iszlám egymástól soha el nem választott világi és vallási hatalmának totalitását képviseli, hiszen a „medinai modell” jegyében ezek egylényegűségét vallja.
A cél az ennek megfelelő törvénykezés (sária) bevezetésével, valamint az iszlámon belül más felekezethez tartozók (síiták, alaviták), a másvallásúak (keresztények, zsidók, hinduk, buddhisták, jazidik) és egyben a nemvallásosok vagy ateisták elleni hadjárattal jár. Ha valamihez hasonlítani kellene, azt mondhatnánk, az ISIS Allah Vörös Khmerje.
Az Iszlám Állam Dabiq nevű kiadványának 12. száma a 2015-ös párizsi merényletről írja: „a támadás, amelyben keresztesek százait sikerült megölni és még többet megsebesíteni közülük, sokkolta a világot, és a hitetlenségben élő nemzeteket emlékeztette arra, hogy az Iszlám Állam vérrel és vassal áll bosszút a Próféta becsületéért és azokért a sokakért, akik a keresztesek légitámadásaiban haltak és sérültek meg a muszlimok földjén.” (Azért rögzítsük: a saját hazájukban, nyugati támadók fegyvereitől.)
Békés szerint ez legalább annyira világos beszéd, amennyire a Mein Kampf is az volt a maga korában. Mire észbekapott a világ, utóbbi esetben már késő volt – a kérdés az, hogy ebből a tragikus leckéből tanultunk-e?
A szent helyek lerombolása, a keresztények rabszolgaságba hurcolása, javaik elvétele vagy megsemmisítése nem csak engedélyezett, de kötelező is, hiszen az iszlám szent harcosainak cselekedetein keresztül érvényesül Allah akarata, ráadásul a hitetlenek által szerzett vagyon nem élvezi az ő áldását.
Mandiner
Hunhír.info
