…Nem volna-e hasznosabb ma a V4-ek azonnali összehívása, közös katonai erő megszervezése, az Unióból való azonnali kilépés? Vagy nem emlékszünk már arra mire képes a háttérhatalom, ha az érdekeit nem tudja saját aljas módszereivel elérni? Nem tudjuk, nem látjuk, hogy a jog és az erkölcs megszűnt körülöttünk és nem vesszük észre, hogy hiába akarunk mi példát mutatni úri viselkedésből a proli házmesternek, aki káromkodva küld el bennünket a jó édesanyánkba, mert neki csak ennyire telik?…
Súlyos mentális problémája van a jobboldali magyar társadalom túlnyomó többségének. Olvasva a közösségi oldalak bejegyzéseit elképesztő konzekvenciát vonhatunk le. A jobboldali magyar társadalom e közösségi oldalon megjelenő és kommentáló része nem érti, nem fogja fel, nem érzi annak a veszélyét, amit az Unió jelent ma Magyarország és a keresztény magyar nemzet egészére. E megállapítást nem alaptalanul, hanem a hozzászólások és bejegyzések ostoba és érthetetlen volta miatt írom le.
Még ma is valamiféle önhitt, „majd mi megoldjuk, nem olyan veszélyes… már a régiek is megmondták, Gróf Apponyi ezt mondta, Gróf Széchenyi meg amazt”… és ilyenkor feláll a hátamon a szőr.
Nyakunkon egy önkényes hatalom, amelynek sem erkölcsi, sem emberi tartása nincs, amelynek sem az emberéletek, sem a nemzetek léte nem számít, és mi magyarok ennek ellenére áltatjuk magunkat, a múltba révedezünk, s valami megfoghatatlan álomban ringatjuk magunkat, „majd Viktor megoldja” felkiáltással. Hát nem oldja meg! Ahogy Horthy sem oldotta meg, mert nem oldhatta meg, Nagy Ferenc sem oldotta meg, mert nem engedték, s Antall rendszerváltása is egy előre megírt forgatókönyv szerint játszódott le.
Igaz, a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor és kormánya a végsőkig harcol azért, hogy mind a magyarországi árulókat, mind a kommunista-liberális európai kisebbséget meggyőzze, és Magyarország érdekeit érvényesítse, de ez sem fog menni, mert alapvetően nem a valóságra épít, nem a valóságnak megfelelő válaszokat ad.
A demokrácia nevében nem veszünk elégtételt a hazaárulókon, lehet a demokrácia égisze alatt egy hazug és Magyarország megsemmisítését megalapozó jelentés mellett tüntetni, lehet káoszt és belső békétlenséget szítani minden ódium nélkül, és lehet állandó feszültséget fenntartva hazudozni és vádaskodni a magyar nemzet ellen. Álomvilágban élünk, mert remélünk az Unió megreformálásában akkor, amikor éppen fel akarnak függeszteni bennünket az Európai Néppártban, amely Sargentini mellett ellenünk szavazta meg az ócska politikai vádakat és rágalmakat, s épp arról folyik a vita, hogy majd a FRONTEX átveszi a szuverén Magyar Állam határvédelmét… és ezt a Miniszterelnök is lehetségesnek tartja… Akkor most miben is remélünk, miért is emlegetünk múlt századi vagy még korábbi nagy mondásokat… hülyén magunk elé bambulva?
Igaz, a szlovákok, a csehek és a lengyelek mellettünk állnak, mi pedig pereskedünk majd a Sargentini jelentés, csalással elfogadott volta ellen ott, ahol elfogadták… de ismét kérdezem: miben és miért reménykedünk?
Nem volna-e hasznosabb ma a V4-ek azonnali összehívása, közös katonai erő megszervezése, az Unióból való azonnali kilépés? Vagy nem emlékszünk már arra mire képes a háttérhatalom, ha az érdekeit nem tudja saját aljas módszereivel elérni? Nem tudjuk, nem látjuk, hogy a jog és az erkölcs megszűnt körülöttünk és nem vesszük észre, hogy hiába akarunk mi példát mutatni úri viselkedésből a proli házmesternek, aki káromkodva küld el bennünket a jó édesanyánkba, mert neki csak ennyire telik? Nem vettük észre a jelentés megszavazásánál alkalmazott és az Unióra jellemző önhatalmú aljaskodást?
Ha nem mutatunk erőt és nem lépünk azonnal és következetes határozottsággal, akkor jövő ilyenkor lányainkat fogják erőszakolni ide nem való és ide nem hívott megszállók, s Magyarország elvész mindörökre. Mert akikre hivatkozva elítélt a hazug jelentés bennünket, cinkos mosollyal vették tudomásul a döntést, s arra sem képesek, hogy hangjukat felemelve legalább azt mondják, hogy itt nincs elnyomás, és nincs ellenük verbális és manuális gyűlölet, mert nincs tolerancia, ha őket bántják… Nem, nem szóltak egy szót sem… és ez jelzi az összekacsintást és a gyűlöletet. A világ tehát újra égni fog hamarosan, mert bár négy ország vezetői és népe úgy gondolkodnak, ahogy Európa népeinek nagyobbik fele, a kisebbségi liberális erő és a pénz mindent le fog győzni.
Kár tehát idézgetni Apponyi Albertet és bízni egy teljesen homályos májusi választásban, kár reménykedni a megreformálás lehetőségében. Az unió már nem az, aminek megálmodták. Nem család, nincsenek értékei, és nincs erkölcse. Egy kívülről irányított és ostoba konglomerátum, amely halált okoz, akárcsak a dohányzás… de az nem biztos. Az Unió igen…
A tett halála pedig: az okoskodás! Mert az erkölcsi győzelem nem elég Brüsszelben.. október 6-án is ilyesmire emlékezünk…
Stoffán György – Hungary First
Hunhír.info