Jézus Krisztus arra int, igenünk legyen igen, nemünk legyen nem (Mt 5, 37). Vannak létkérdések, melyekben vagy igent mondunk, vagy nemet, de – klasszikusan szólva – tertium non datur. Nincs harmadik lehetőség.

A legkomolyabban állítom: nem haragszom annyira arra, aki megszavazta a Sargentini-jelentést, mint arra, aki viszont a szavazáskor tartózkodott. Nem, kéretik egyszer s mindenkorra megjegyezni, vannak történelmi léthelyzetek, amikor csak igen van és nem. Harmadik nincs. Tertium non datur.

Amikor a Facebookra be szeretne jelentkezni valaki, mindjárt egy opció előtt áll: Z. úr – az alapító – megkérdezi ilyenkor, hogy a regisztráló mégis milyen nemű. Hármas opcióból választhat aztán: 1. férfi, 2. nő, 3. egyéb.

Igen, ez nem tévedés. Férfi, nő, egyéb. De nem, nem küldöm el Z.-t (tudjuk, ki az) semmilyen éghajlatra. Ő csak azt adja ugyanis, éspedig eléggé következetesen, amit a lényege. (Akárcsak az EP megannyi képviselője.) No de hogy olyanok is tartózkodnak a szavazástól létkérdésekben, akiktől ezt az ember egyáltalán nem várta volna, több, mint hiba. Bűn.

Nem óhajtok személyeskedni, nyilván csak a süket nem tudja, kikre céloz ezúttal e sorok írója. Tényleg elképesztő, sőt jelzőkkel eléggé nem is minősíthető, hogy vannak, akik ilyenkor is nyelvelnek, szidják a rendszert, a kormányt, miközben tartózkodásukkal zöld utat nyitnak a – mondjuk így – másságpártiaknak, akik lehet, hogy kívül zöldek, ámde belülről pirosak vagy kékek.

Ifj. Tompó László – Hunhír.info