…Hódolatuk tárgya bárki lehet, aki alkalmas faltörő kosként szolgálni nekik minden ellen, ami a harmóniát vagy az egyensúlyt képviselheti. A migránsok tökéletesen megfelelnek erre a célra. A néger totem előtti hódolat mértékén mérik le a plebs ortodoxiájának fokát…Őrültségük határtalan. Nincs annyi néger égen és földön, akit ne akarnának Franciaországba telepíteni kulturális színesítésre. Hogy ez a fogalom adott esetben mi mindent takarhat, arról az afrikai folklór néhány aktuális jelensége alapján alkothatunk magunknak némi fogalmat…
A szíriai polgárháborúból menekülő szenegáli asztrofizikusoknak köszönhetően egy unalmas és dohos, 470 fős provence-i falucskára csodálatos újjászületés vár lakosságának 20 százalékos növekedése folytán. Miután a kihalás szélére került a 2000 éves belterjesség következtében, a 72 ifjú afrikai tehetség szeptemberi érkezése fényes jövőt biztosíthat Châteaudouble számára. Egy-két rasszista kövület fintorog ugyan a kedves idegenek betelepítésének hírére, a felvilágosult többség azonban tárt karokkal fogadja, sőt a megmentőinek tekinti őket. Ahogyan a helyi tanító lényegre törően megfogalmazta, „az érkezésük friss levegőt fog hozni”. (Châteaudouble: 72 migrants pour 470 habitants, valeursactuelles.com, 2018. július 3.)
Mindez csak azért érdekes, mert tökéletesen jellemzi a franciák, úgy tűnik, immár fokozhatatlan mentális és egyre fokozódó fizikai „elfajulását”, amelyről a foci-vb-n aratott kétes értékű győzelmük apropóján korábban már ejtettem néhány keresetlen szót.
Amint az előbbi példa is bizonyítja, mára a néger lett − a főleg Nyugaton pusztító egalitarista vallás legfőbb károsultjának számító − Franciaország új toteme, ahol neofita fanatikusok egész garmadája még arra is képes lenne, hogy átharapja a saját családtagjai torkát imádata tárgyának védelmében. Az antirasszista és a 68-as eszméktől fertőzött közoktatás és a kontrollált média mentálisan kasztrálta a franciák egész nemzedékeit.
Ezek a szánalmas etnomazochisták immár nemcsak abszolút vonatkoztatási pontnak és a közbeszéd szent tehenének tekintik a négert, hanem saját lényük integráns részének, akinek a bármiféle bírálata húsba vágó érzés számukra. Mintha megrongálták volna az anyjuk sírját. Talán még arra sem reagálnának ilyen frenetikusan. Az egyedüli kérdés, amely annak idején ugyanilyen robbanásveszélyes volt: az egyház és az állam szétválasztása. Egy évszázadon át lappangó polgárháború dúlt a francia családokban e körül.
Egyáltalán nem meglepő, hogy akárcsak egykor az egyház- és vallásellenes kampány élén, úgy most az antirasszista agitáció élén is jakobinus tanárok állnak. Számukra minden jó, ami rombolhatja az organikus közösségi szellemet. Ellentétben azzal, amit önmagukról mindig is állítottak, ezek a kultúrmarxisták valójában zsigerileg antiszociálisak. Bármiféle rendet, amely megakadályozza azt az elemi létszükségletüket, hogy a fertőben fetrengjenek, elviselhetetlen társadalmi kényszernek tartanak.
Hódolatuk tárgya bárki lehet, aki alkalmas faltörő kosként szolgálni nekik minden ellen, ami a harmóniát vagy az egyensúlyt képviselheti. A migránsok tökéletesen megfelelnek erre a célra. A néger totem előtti hódolat mértékén mérik le a plebs ortodoxiájának fokát.
A buzgalom minden hiánya az aposztázia kezdetét jelenti számukra. Önmaguktól sohasem fognak leállni. Őrültségük határtalan. Nincs annyi néger égen és földön, akit ne akarnának Franciaországba telepíteni kulturális színesítésre. Hogy ez a fogalom adott esetben mi mindent takarhat, arról az afrikai folklór néhány aktuális jelensége alapján alkothatunk magunknak némi fogalmat.
Hunhír.info