Augusztus 29-én volt az 1526-os mohácsi csata 492. évfordulója, amikor az oszmán seregek súlyos vereséget mértek a magyar csapatokra és felbomlott a középkori magyar állam. 2026-ra, az 500. évfordulóra már most készülnek a tudósok.A mohácsi csata történetét közel 100-150 éve kutatják a történészek és hadtörténészek. A kutatások legnagyobb újdonsága, hogy a földrajzi szempontok miatt egyre több földrajz-kutató is csatlakozott a projekthez – mondta el Fodor Pál történész, az MTA főigazgatója.

Hogyan nézett ki a helyszín 500 éve?

Hozzátette, a földrajzi szempont abban segíti a kutatást, hogy megpróbálja életre kelteni, hogyan is nézhetett ki a mohácsi csata helyszíne 500 évvel ezelőtt. Annyi bizonyos, hogy a térség vízrajza merőben más volt akkor, mint most.

A projektben több mint 30 kutató vesz részt, akik nem csak az akadémiáról, de egyetemekről és kutatóintézetekből is csatlakoztak. Mint mondta, a kutatás 3 évet vesz igénybe, több szempontot is figyelembe vesznek, jól kell megszervezni a közös munkát, hogy mindenki sikeresen tudjon együttműködni.

A kutatás legfontosabb célja, hogy 8 év múlva a lehető legpontosabb és legátfogóbb ismereteket tudják átadni a közönségnek, valamint, hogy hozzájáruljanak a magyar nemzeti önbecsüléshez – szögezte le Fodor Pál az M1 esti műsorában.

Több mint 100 éve zajlik a vita a csata helyszínéről

A 2018 elején indult munka máris sok új eredménnyel szolgált. A csata helyszínéről több mint száz éve zajlanak a viták. Nem tudni biztosan, hol vertek tábort a seregek, és hol volt az ütközet centruma. Az elesett legalább húszezer katona közül is csak kevésnek a maradványai kerültek elő. Ezért a kevés név szerint ismert földrajzi pont pontos megállapítása és a tömegsírok feltárása elsőrendűen fontos.

Ezek ismeretében sikerült megtalálni a csata egyik helyszínén a 17. században létesített és a 20. század elejéig emlékezetben tartott oszmán győzelmi emlékmű pontos helyét, jellegét és változási folyamatait. Ez a szakrális építmény, amely Szulejmán szultánnak állított emléket, az eszék-budai hadiút mentén álló és a 20. század második felében megsemmisült Törökdombon állt.

Mai napig tart a bűnbakkeresés

A másik fontos eredmény az, hogy a közvetlen és a későbbi utókor alaptalanul tette felelőssé mindenért a Mohács előtti Magyarország vezetőit. Ahogy a korabeli történetírás teljes körű vizsgálata kimutatta, rögtön a csata után megkezdődött az a mai napig is folyó bűnbakkeresés, amelynek elsősorban a Jagelló-uralkodók és Szapolyai János esett áldozatául.

A kutatócsoport a Magyar Tudományos Akadémia Kiválósági Együttműködési Programja támogatásával jött létre az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem együttműködésében Fodor Pál és Pap Norbert vezetésével.

Hunhír.info