Külügyminisztériumi állásfoglalásban erősítette meg Oroszország elkötelezettségét az iráni nukleáris program ügyében 2015-ben elfogadott sokoldalú megállapodás mellett, miközben az iszlám köztársaság ellen kedden életbe lépett az egyezséget felmondó Egyesült Államok szankcióinak első csomagja.

“Meggyőződésünk, hogy a közös átfogó cselekvési terv (az Irán és az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) öt állandó tagja, valamint Németország közötti megállapodás) elegendő biztonsági tartalékkal rendelkezik. Részesei képesek meghaladni a keletkezett nehézségeket. Megerősítjük elkötelezettségünket a közös átfogó cselekvési terv mellett” – hangzik az orosz diplomáciai tárca kommentárja.

A minisztérium rámutatott: Moszkva mindent el fog követni az iráni nukleáris alku teljes értékű végrehajtása érdekében, és nemzeti szinten lépéseket tesz a Teheránnal való kereskedelmi és gazdasági együttműködés védelme végett. A tárca szerint Oroszország a megállapodás többi felelősségteljes részesével együtt olyan kollektív megoldásokon dolgozik, amelyek célja az Iránnal folytatott nemzetközi kereskedelmi és pénzügyi együttműködés kiszélesítése, ahogy azt a részes országok külügyminisztereinek közös bizottsága július 6-i ülésén feladatul szabta.

“Abból indulunk ki, hogy ez a munka az egész nemzetközi közösség érdekében áll” – áll a dokumentumban.

A moszkvai külügyi állásfoglalás rámutatott: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) teljeskörűen ellenőrzi a megállapodást, ami önmagában is megbízható bizonyítéka az iráni atomprogram békés jellegének.

Az orosz diplomáciai tárca “mély csalódottságának” adott hangot amiatt, hogy az Egyesült Államok lépéseket tett az Irán elleni nemzeti szankcióinak visszaállítása érdekében. Az állásfoglalás szerint a megszorítások első csomagja a közös átfogó cselekvési terv megvalósításának aláásását célozza, amelyből az Egyesült Államok május 8-án egyoldalúan kilépett.

“Ez ékes példája annak, hogy Washington folytatja az ENSZ BT 2231-es határozata megsértésének gyakorlatát, és lábbal tiporja a nemzetközi jog normáit” – áll a dokumentumban.

Oroszország elítél minden egyoldalú, az ENSZ BT-t megkerülő szankciót, főleg ha ezek bevezetése területen kívüli alapon, harmadik országok érdekeinek érintésével történik, amint az Irán elleni amerikai megszorítások esetében – folytatódik a szöveg.

“A nemzetközi közösségnek nem szabad megengednie, hogy a sokoldalú diplomácia ilyen jelentős vívmányait feláldozzák annak az amerikai törekvésnek az érdekében, amelynek célja a politikai számla rendezése Iránnal, ráadásul olyan kérdésekben, amelyeknek nincs közük a közös átfogó cselekvési tervhez” – fogalmaztak a dokumentum szerzői, akik szerint a sokéves tapasztalat azt bizonyítja, hogy Iránt nyomásgyakorlással nem lehet engedményekre kényszeríteni.

Donald Trump amerikai elnök májusban bejelentette: Washington egyoldalúan felmondja az iráni nukleáris programról 2015-ben aláírt többhatalmi megállapodást, és újra életbe lépteti a korábban felfüggesztett szankciókat az iszlám köztársasággal szemben. Az egyezmény többi aláírója arra az álláspontra helyezkedett, hogy kitart az egyezmény mellett, amíg Irán is így tesz.

Az amerikai korlátozásokat két szakaszban vezetik be. Az első kedd hajnaltól vette kezdetét, és az iráni gazdaság több ágazatát érinti. A november 5-én életbe lépő második szakasz elsősorban az iráni energetikai szektort célozza majd, embargóval sújtva az olajexportot. De a szankciók nemcsak Iránt sújtják, hanem bárkit, aki az érintett területeken üzleti kapcsolatot tart fenn Teheránnal. Trump elnök kedden közölte: aki Iránnal üzletel, az az Egyesült Államokkal nem fog.

mti

Hunhír.info