Az országos sajtóorgánumok valahogy elfelejtettek maradéktalanul beszámolni azokról a törekvésekről, amelyek a T. Házban a jelenlegi határainkon túl rekedt magyar nemzettestvéreink számára a kettős állampolgárság biztosításáért folytatott küzdelmet fémjelzik. Mint ahogyan arról szinte egyedüliként a Rockszerda korábban beszámolt, Körömi Attila független országgyűlési képviselő két alkalommal is benyújtotta önálló törvényjavaslatát az állampolgársági törvény módosítása érdekében.

Körömi Attila két esetben, 2004. december 16-án és 2005. január 6-án nyújtott be önálló törvényjavaslatot az állampolgársági törvény módosításához. Mindkettő a magyar állampolgárság gyors megszerzését tette volna lehetővé a külhoni magyarok számára.

Körömi Attila független honatya az utóbbit emeli ki, amelyet a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnökével és elnökségi tagjaival történő egyeztetés után készített el, hogy a külhoni magyarok helyzetére megoldást keressen. Az MVSZ a javaslat benyújtásával összefüggésben február 11-12-ére kétnapos konferenciát szervezett a külhoni magyarok magyar állampolgárságának kérdéskörét felölelő, saját, elmúlt tíz éves munkájának összefoglalása és a további lépések kérdéseinek tisztázása, feltárása érdekében.

Az MVSZ ekkor bocsátotta útjára a “Restitutio in integrum” című könyvet, amely a konferencián felszólalók előre leadott anyagait, valamint Körömi törvényjavaslatát tartalmazza. A kiadványt – amelyhez a Magyarok Házában lehet hozzájutni – tanulságos és hasznos állampolgársági kézikönyvként Körömi minden középiskolásnak és felnőttnek ajánlja.

A független honatya törvényjavaslatát az országgyűlés nem vette napirendre, a kormány pedig benyújtotta Körömi szavaival élve “saját szegényes javaslatát” az állampolgársági törvény módosítására. A kormány tervezete nem a szülőföldön maradást segíti, hiszen nem engedi a szülőföldjén maradni szándékozó külhoni magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését – hangsúlyozza Körömi Attila.

Amint arról beszámoltunk, Körömi hétfőn újabb módosító javaslatot nyújtott be az állampolgársági törvényhez, a kétnapos tanácskozás által föltárt, dr. Gaudi-Nagy Tamás Európa-jogi szakjogász, a Világszövetség elnökségi tagja által elkészített tanulmányt és a tanulmányban feldolgozott, 1921-1999 között ezen kérdéskört érintő tucatnyi jogszabályt alapul véve.

A javaslat elfogadása esetén lényegében Körömi január 6-án benyújtott törvényjavaslatában foglaltak teljesülnének, azaz rendkívül rövid idő alatt, országgyűlési közfelkiáltással, és már csak a külhoni testvéreinken múlóan, több millió külhoni magyar szerezhetné vissza magyar állampolgárságát.

A honatya hangsúlyozza: egy lényegi különbség mégis van, ugyanis a korábbi kezdeményezés alapján honosítási eljárásról kellett beszélni, ami még mindig tartalmaz egyféle méltánytalanságot, a most benyújtott kezdeményezés szerint azonban egyoldalú nyilatkozattal, illetve a délvidékiek esetében egyoldalú “jelentkezéssel” lehet visszaszerezni a magyar állampolgárságot. – Ha a jogi érvek nem kerülnek elő, ez a lehetőség ugyanúgy fennállna, hiszen végeredményét és lényegét tekintve a kérdés politikai és nem jogi természetű; azonban a jogi érvek jó támasztékot nyújtanak ahhoz, hogy ez a politikai akarat könnyebben szülessék meg, illetve hogy ne lehessen ez elől – szégyenteljes hozzáállás nélkül – kitérni – húzza alá a Körömi Attila.

A kormány előterjesztéséről és a Körömi javaslatait ismertető, az Országgyűlésben május 3-án lezajlott általános vitában elhangzott két felszólalása ide kattintva elolvasható:
Első felszólalás.
Második felszólalás.

Körömi Attila módosító javaslata és annak indoklása itt olvasható.

Rockszerda