A június 24-én újraválasztott török elnök, Recep Tayyip Erdogan hétfőn letette az államfői esküt a parlamentben. Ezzel Törökországban hivatalosan is végrehajtó elnöki rendszer lépett életbe. A lépéssel egyebek mellett megszűnt a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény, és az államfőre szállt át a kormányfő minden jogköre.

Az eskütételt követően Erdogan felkeresi Ankara szívében Mustafa Kemal Atatürknek, a Török Köztársaság megalapítójának a mauzóleumát. Ezután az államfői palotában egy ünnepélyes szertartás keretében lát hozzá elnöki feladataihoz. A nagyszabású ceremónián mások mellett több tucat ország államfője, valamint kormányfője is részt vesz.

Az elnöki rendszerben a mindenkori államfő jogkörei kiszélesülnek, ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, továbbá egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. Maguk a minisztériumok is az államfői hivatalhoz tartoznak majd.

A reformmal az államfő választhatja ki a kormányzati testületek közül egyebek mellett Törökország egyik legmagasabb szintű igazságügyi hatóságának, a bírák és ügyészek tanácsának (HSK) több tagját.

Az elnök hatáskörébe kerül továbbá a rendkívüli állapot esetleges bevezetése, feloldása és meghosszabbítása.

A parlament továbbra is kidolgozhat, módosíthat és visszavonhat törvényeket, valamint ellenőrizheti az államfő intézkedéseit.

A törvényhozás a változtatásnak köszönhetően nem kizárólag hazaárulás miatt kezdeményezhet büntetőeljárást az államfő ellen. A köztársasági elnök ugyanakkor visszaküldheti a parlamentnek az egyes jogszabályokat, továbbá törvényerejű rendeleteket bocsáthat ki, de csak olyan területeken, amelyeket a törvény nem szabályoz egyértelműen.

Az alkotmánymódosítás révén az államfő párttag lehet, míg hagyományosan semleges közszereplőként kellett tevékenykednie. Ezt tavaly májusban Erdogan már valóra is váltotta azzal, hogy közel három év után ismét a kormánypárt tagja, majd elnöke lett.

Az államfő költségvetési tervet is készíthet, bár azt a törvényhozás fogadja el.

Az alaptörvény változásával 550-ről 600 fősre bővült a parlament és a választhatóság alsó korhatárát 18 évre szállították le.

Az államfőt a nép közvetlenül választja, legfeljebb kétszer 5 évre. Bár akkor, ha a második ciklus ideje alatt előrehozott választásokat tartanának, az államfő harmadszor is választható lenne.

Törökországban az elnöki rendszer bevezetése nem új elképzelés, Erdogan az elgondolást már 1994 és 1998 között, isztambuli főpolgármestersége idején felvetette. Miután 2003-tól több mint egy évtizeden át a konzervatív-iszlamista Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elnökeként az ország miniszterelnöke is volt, a nép 2014. augusztus 16-án, a köztársaság történetében először közvetlenül államfővé választotta. Erdogan ezt követően egyre többször sürgette az elnöki rendszer bevezetését az ország stabilitására hivatkozva.

Az alkotmánymódosításról végül tavaly áprilisban 51,4 százalékos többséggel népszavazáson döntöttek a törökök. A változtatás életbe lépését a soron következő államfő- és parlamenti választáshoz kötötték, amelyet idén június 24-én tartottak meg és amelyet Erdogan csaknem 52,6 százalékkal megnyert.

MTI

Hunhír.info