A koporsó Szidi Gaber-nél, Alexandria közelében került elő egy ásatás során. A több mint két és fél méter hosszú, 1,85 méter magas és 1,65 méter széles gránitszarkofág az eddigi legnagyobb, amelyet a térségben találtak. A régészek egyelőre még nem tudják megmondani, hogy kinek a maradványait rejtheti.

A lelet külsejét megvizsgálva a szakértők megállapították, hogy a fekete gránitszarkofág a Ptolemaida dinasztia idejéből származik. A dinasztia tagjai időszámításunk előtt 323-tól, Nagy Sándor halála után uralkodtak Egyiptomban. A Ptolemaidák egészen időszámításunk előtt 30-ig, VII. Kleopátra haláláig álltak az ókori birodalom élén.

Dr. Ajman Asmavi, az egyiptomi Műemlékvédelmi Minisztériumának munkatársának tájékoztatása szerint a sírt öt méterrel a felszín alatt fedezték fel. A szakember hozzátette: az, hogy a koporsó és a fedél közti habarcs ép, azt jelenti, hogy a koporsót még sosem nyitották még fel.

A szarkofág méreteiből a régészek arra következtetnek, hogy egy magas rangú személy nyughelyére akadtak rá. Az ősi Egyiptomban az a szokás élt, hogy az elhunytakat jóval nagyobb koporsókban helyezték örök nyugalomra, mint amekkorára termetükből adódóan szükség lett volna. Sőt az sem ritkaság, hogy egy-egy szarkofág több holtestet is rejt.

A koporsótól nem messze egy alabástrom szoborfejet is találtak, amely feltételezhetően a sírban nyugvót ábrázolja. Ez a felfedezés is segíthet majd a régészeknek abban, hogy rájöjjenek ki az az előkelőség, akinek földi maradványait most a felszínre hozták.

A valaha talált legnagyobb egyiptomi szarkofág 4 méter hosszú volt, és az időszámítás előtti 13. században uralkodó Merenptah fáraó számára készült.

Alexandria és környéke változatos történelmének köszönhetően bővelkedik értékes, nem ritkán hihetetlen régészeti leletekben. Alig pár hónapja ősi hajóroncsokat és kincseket találtak a partjainál, de a mélység még tartogathat további „meglepetéseket” a kutatóknak.

Hunhír.info