A XX. század talán legmeghatározóbb magyar történelmi személyiségét és politikai életművét máig nem sikerült az utókornak harag és részrehajlás nélkül megítélnie, noha a nevével fémjelzett korszak már több mint hét évtizede véget ért. 150 évvel ezelőtt született Vitéz nagybányai Horthy Miklósra emlékeztünk Tegnapi történelem című műsorunkban Szakály Sándor történésszel és Máthé Áron történésszel.
Magyarország nem nulláról, hanem mínuszból indult 1918 őszén – erre hívta fel a figyelmet Máthé Áron történész. A Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese szerint 1918-20-ban tökéletesen kifosztották Magyarországot, amely példátlan volt Európában. Ebből, a teljes összeomlásból jutott el a Horthy-korszak alatt a magyar állam oda, hogy 1938-ban sikerült meghirdetni az egymilliárd pengős hadseregfejlesztési győri programot, amit Máthé Áron úgy jellemzett, hogy a párját ritkítja.
Sokan, pártállástól függetlenül elismerik, hogy Horthy Miklós egyfajta honalapító volt Trianon traumája után, sőt Orbán Viktor miniszterelnök egy éve, a Klebelsberg-kastély ünnepélyes átadásán kivételes államférfiúnak nevezte Horthy Miklós kormányzót.
A XX. század második és harmadik évtizede a magyarság történetének súlyos próbaköve volt. Hogy az elvesztett világháború, a vörös terror 133 napja és a trianoni diktátum roppant súlya alatt mégsem temetett maga alá minket a történelem, nos, ezt néhány kivételes államférfiúnak köszönhetjük. Horthy Miklós kormányzónak, Bethlen István miniszterelnöknek és Klebelsberg Kunó miniszternek. Kormányzó nélkül nincs miniszterelnök, miniszterelnök nélkül nincs miniszter. És ezt a tényt nem vonhatja kétségbe Magyarország II. világháborús gyászos szerepvállalása sem – fogalmazott akkor a kormányfő.
A tavaly elhangzott beszéd kapcsán, éppen a napokban derült ki, több izraeli politikus is arra kérte Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő mondja le a magyar miniszterelnök meghívását Izraelbe, arra hivatkozva, hogy a Horthynak zsidó vérhez tapad keze. Erre reagálva Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója úgy vélekedett, nem a történészek feladata eldönteni, hogy az izraeli politikusok napjainkban, miként vélekednek a kormányzóról, ugyanakkor a kérdés kapcsán kiemelte: Magyarország nem volt szövetségese a náci Németországnak, egy fegyvertársi viszony fennállt, amiben Magyarország alárendelt szerepet játszott. A világháború gyászossá vált, de a világháborút megelőző időszak, a Horthy-korszak egy sikertörténet a területi visszacsatolásokkal, főleg amikor fegyver nélküli visszacsatolásról van szó.
Az első bécsi döntés nemzetközi-jogi értelemben teljesen szabályos volt.
Szakály Sándor felhívta rá a figyelmet, Magyarország nem azért kereste Németország és Olaszország támogatását, mert nemzeti szocialistává, vagy fasisztává akart válni, hanem azért, mert ez a két ország volt az, amelyik a versailles-i békerendszert adott esetben fel akarta mondani.
Egyetértve Máthé Áronnal, a Veritas főigazgatója elmondta, volt magyarországi zsidókérdés, ugyanakkor az nem faji, hanem gazdasági alapokról indult.
Arra a kérdésre, hogy Horthy Miklós nagy hazafinak, vagy egy tragikus történelmi alaknak tekinthető-e, Máthé Áron úgy vélekedett, feloldhatatlan belső és feloldhatatlan külső dilemmákkal küzdő államférfi volt, akinek egy nem teljesen dicsőséges, de inkább tragikus szereplésével ért véget a saját nevével fémjelzett korszak. Szakály Sándor szerint az ország talpra állítása érdekében tett tevékenysége során államférfiúi kvalitásokkal is rendelkezett, de Horthy nem vált politikussá, hanem megmaradt katonának.
A történész úgy véli, kritikusan kell szemlélni a kormányzó történetét, de az ő tettei és tevékenysége nélkül Magyarország XX. százai történelme nem érthető meg.
echotv
Hunhír.info
