Végleges, harmadik olvasatban is elfogadta az orosz parlament alsóháza kedden azt a törvénymódosítást, amely bírságolhatóvá teszi azokat az üzemeltetőket, akiknek online keresőmotorjai Oroszországban betiltott oldalak hivatkozásait hozzák fel.

A jóváhagyott módosítás értelmében a törvényt megszegése esetén a magánszemélyek 3-5 ezer, a tisztviselők 30-50 ezer, a jogi személyek 500-700 ezer rubel bírsággal lennének sújthatók. (A rubel jelenleg mintegy 4,38 forintot ér.) Hasonló pénzbüntetésre számíthatnak a keresők üzemeltetői abban az esetben is, ha nem teszik hozzáférhetővé az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóságnak (Roszkomnadzor) az Oroszországban blokkolt forrásokat felsoroló oldalát.

A módosítás azt a 2017-ben elfogadott, az azonosíthatóságot elfedő (anonimizáló) szolgáltatókról rendelkező törvényt egészíti ki, amely megtiltja, hogy az információs és telekommunikációs hálózatokon, valamint információforrásokon keresztül elérhetők legyenek a betiltott oldalak. A jogszabály értelmében a Roszkomnadzor kidolgozza a feketelistát is tartalmazó szövetségi állami információs rendszert.

A jogszabály-módosítás értelmében a hatóság a rendvédelmi szervek jelzése alapján beazonosítja azokat az online szolgáltatókat, amelyek lehetővé teszik az olyan internetes hardver és szoftver elhelyezését, amely hozzáférést biztosít a betiltott információforrásokhoz. A szolgáltató ezt követően orosz és angol nyelvű értesítést kap a Roszkomnadzortól arról, hogy három munkanapon belül szolgáltassa ki az anonimizáló azonosításához szükséges adatokat.

A Roszkomnadzor ezután azzal a követeléssel fordul az anonimizálóhoz, hogy az 30 napon belül csatlakozzon a szövetségi állami információs rendszerhez. A szolgáltatónak ezen kívánalom teljesítése után három munkanapon belül eleget kell tenniük a feketelistára tett oldalakhoz való hozzáférést biztosító programok és egyéb műszaki eszközök használatára vonatkozó tilalomnak, és fel kell hagyniuk az ezen oldalakra vezető hivatkozások kiadásával. Ellenkező esetben a Roszkomnadzor blokkolja az anonimizálót.

Ehhez a szövetségi állami információs rendszerhez a hatóság követelése alapján csatlakozniuk kell majd az Oroszországban működő keresőmotoroknak is.

A jogszabályi korlátozások az állami és önkormányzati szervekre és szolgáltatókra nem terjednek ki.

Az anonimizáló hálózatok segítségével a felhasználók az internetes kommunikáció során elrejthetik IP címüket és más IP címek felvételével hozzáférhetnek például a hazájukban betiltott oldalakhoz.

MTI

Hunhír.info