Az alaptörvény javasolt újabb módosításáról és a “Stop Soros” törvényjavaslatról kaptak tájékoztatást Pintér Sándor belügy- és Trócsányi László igazságügyi minisztertől a parlamenti frakcióval rendelkező pártok szerdán a Belügyminisztériumban.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az épület előtt várakozó újságíróknak az esemény után azt mondta, az indítványok az ország biztonságát növelik, és az illegális bevándorlás elleni küzdelmet erősítik. Kijelentette, minden olyan képviselő támogatására számítanak, akinek fontos az ország biztonsága.

Az államtitkár közlése szerint egyetlen ellenzéki párt sem jelezte, hogy támogatná a javaslatokat, a Demokratikus Koalíció viszont bejelentette, hogy egyik törvényt sem fogja megszavazni. Hozzátette, ezt nem tartják meglepőnek, mert a Demokratikus Koalíció “korábban is bevándorláspárti álláspontot” képviselt.

Kérdésre válaszolva azt mondta, nem tartja a törvényjavaslat “enyhítésének”, hogy az illegális bevándorlás szervezése büntetési tétel lesz.

Balla György (Fidesz) arról beszélt, hogy a korábbi népszavazás, a nemzeti konzultációk és az április 8-ai választás egyértelműen bizonyította: a magyarok biztonságra vágynak, és olyan törvényeket szeretnének látni, amelyek ezt megteremtik.

Hangsúlyozta, hogy az illegális migrációt nemzetbiztonsági kérdésnek tartják, és ennek megfelelően támogatják is a két törvényjavaslatot. A fideszes képviselő szerint az ellenzék semmit nem tanult az április 8-ai választási eredményből, mert egy részének továbbra sem fontos a magyar emberek biztonsága.

Az ellenzéknek ez a része, amelynek “vezérhajója” a Demokratikus Koalíció, világossá tette, sem ezt a két indítványt, sem más, hasonló törvényjavaslatot nem fog támogatni – fogalmazott a politikus.

Mirkóczki Ádám (Jobbik) elöljáróban azt mondta, a Belügyminisztérium – a tárca korábbi gyakorlatának megfelelően – arra törekszik, hogy minél szélesebb konszenzussal fogadják el a fontos törvényeket.

Figyelembe veszik az ellenzéki kritikákat, próbálják a pártok vállalható észrevételeit beépíteni a jogszabályokba – tette hozzá.

A gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságának esetében fontos szempont a magántulajdon és a magánélet védelme. Ha garantálják, hogy ezzel nem lehet visszaélni, és nem politikai demonstrációk vagy performanszok ellen használják fel a jogszabályt, akkor “nem lesz ezzel semmi gond”, bár “most, jelen formájában ez még így nem látszik” – közölte Mirkóczki Ádám.

A Jobbik nem zárkózik el zsigerileg a törvénycsomag támogatásától, de arról majd csak a jövő héten kezdődik a parlamenti vita, amelynek végén kialakul a végső szöveg, és “meglátjuk, mi sül ki belőle” – fogalmazott a képviselő.

Molnár Zsolt (MSZP) az alaptörvény javasolt módosítását felháborítónak és vállalhatatlannak nevezte, mert azzal alapvető jogokat korlátoznának.

Az MSZP a Btk. módosítását sem tudja ebben a formában támogatni – szögezte le.

A szocialista politikus úgy látta, mindkét törvény esetében “erős politikai prekoncepció és a szokásos fideszes pártpropaganda érződik”.

Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke azt mondta, a kormány a gyülekezési jog korlátozásával kizárólag a politikusokat szeretné megvédeni. Azt is kiemelte, hogy a távoltartás intézményével alkotmányos alapjogot sértve lehetne korlátozni azoknak a szabad mozgását, akiket a hatóságok meggyanúsítanak, mert az érintettek nem közelíthetnék meg az országhatárt.

A DK alelnöke megismételte, hogy pártja nem támogatja az indítványokat.

Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke hangsúlyozta, hogy a párt elnöksége és frakciója csak később hozza meg közös állásfoglalását a két törvényjavaslatról. Hozzátette, hogy mindkét indítvánnyal szemben nagyon komoly aggályaik vannak. Példaként említette, hogy a gyülekezési jogot súlyosan korlátozhatják a törvényalkotók.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke kijelentette, hogy semmilyen fontos kérdésre nem kapott választ, és az aggályait sem sikerült eloszlatni a megbeszélésen.

A törvénymódosítással a kormány el akarja terelni a figyelmet az ország valós problémáiról – vélekedett. Szerinte a bevándorlás szigorításának “látszatát keltő módosítások mögé a valódi aljasságokat” akarják elrejteni, azt, hogy a kormány új bírósági testületet akar létrehozni, és korlátozni szeretné a gyülekezési jogot. A képviselő hangsúlyozta, hogy frakciójuk egyik módosítást sem tudja elfogadni.

MTI

Hunhír.info