A Xanax, a Rivotril és a Seduxen hatóanyagai mind a benzodiazepinek családjába tartoznak, amely szerek miatt több ember vitt el mentő 2015-ben Európában, mint amfetamin- vagy MDMA-túladagolásnak köszönhetően. A legnagyobb gond, hogy a “benzókat” drogként használók nem a gyógyszertári változatát használják ezeknek a szereknek, hanem annál sokkal erősebb dózisú tablettákhoz jutnak hozzá az interneten keresztül.

Az Egyesült Államokban a túladagolásos halálesetek 16 százalékát okozták 2015-ben a benzók, ami megelőzte a kokainhoz köthető túladagolások számát.

A szer már az Európai Bizottság “Early Warning” jelentésében is megjelent, amiben azokat a drogokat figyelik, amik a közeljövőben veszélyessé és elterjedté válhatnak. 2015-ben a benzodiazepinek kapták a harmadik helyet a veszélyes, új drogok európai listáján, ebben az évben az elkobzások száma duplázódott, és így 300 ezer tablettára nőtt.

Magyarországon naponta átlagosan 126 ezer tabletta fogyott a benzodiazepin alapú gyógyszerekből 2017-ben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint, azonban a fő gondot pont az illegálisan beszerzett benzók okozzák, amiknek nehéz lekövetni a forgalmát.

Arról keveset tudni, hogy Magyarországon hányan használják drogként a benzókat, de a Kékpont Alapítvány kérdésünkre elmondta, hogy a Gát utcai ambulancián az összes segítségkérő között a benzodiazepin és más nyugtató- és altatószer abúzus és függőség miatt megjelenők aránya 10-15 százalék között mozgott 2015 és 2017 között. A minta azonban közel sem reprezentatív, mivel évi 140 főre épít.

A nagyobb felmérések viszont sokat torzítanak és alulbecsülik a problémát:

2015-ben 4308 fő vett részt valamilyen kezelésben szerprobléma miatt, közülük 154 főt altatók és nyugtatók miatt kezeltek. Viszont mivel az adatgyűjtés elsősorban az illegális szerekre vonatkozott, valószínűleg a gyógyszerabúzus arányát jelentősen alulmérte – fogalmazott Sárosi Péter, a Rights Reporter Foundation igazgatója.

Magyarországon tavaly novemberben egy nap alatt 15 millió tabletta gyógyszer fogyott a NEAK adatai alapján, aminek a benzók kevesebb, mint 1 százalékát tették ki. Azonban a benzókat drogként használók nem a gyógyszertári verziót, hanem annál háromszor-ötször erősebb hatású hamisítványokat használnak, amiket a darkneten szereznek be.

A 2017-ben bezárt illegális darknetes honlapon, az Alphabayen az ötödik legnagyobb forgalmat a benzodiazepineket tartalmazó hamis termékek generálták 2016 és 2017 között, amikor a teljes forgalom 9-10 százalékát tették ki – írja tanulmányában Nicolas Christin, a Carnegie Mellon Egyetem professzora.

A Xanaxot és társait először az USA-ban kezdték el drogként használni, majd a szokás innen terjedt át az Egyesült Királyságba, Kanadába és Ausztráliába.

A drog elterjedését elősegíthette, hogy az újhullámos (főleg a SoundCloudon híressé vált) rapperek környezetében is feltűnt a nyugtató-lazító szer. A közvélemény tavaly novemberben figyelt fel a benzók súlyos hatásaira, amikor az amerikai Lil Peep, az emo rap úttörője 21 évesen fentanil és Xanax túladagolásban meghalt. Előtte pár hónappal egy másik fiatal amerikai rapper, a 17 éves Lil Pump még egy hamisított Xanax kinézetű marcipántortával ünnepelte, hogy YouTube csatornája elérte az egymillió feliratkozót. Az angliai helyzetről a Vice készített dokumentumfilmet.

Hunhír.info