Hiába érte el történetének legnagyobb nyereségét tavaly a magyar bankszektor, az OTP Bank vezetője szerint a versenyképesség megőrzéséhez szükség van a bankadó kivezetésére. Az MKB Bank vezetője szerint túl sok bank van a magyar piacon, ezért ő további konszolidációra számít. Az ugyanakkor kérdéses, hogy mi lesz a hazai bankokkal, ha a legújabb brüsszeli tervek szerint elapadnak az uniós pénzcsapok.

„A bankok a múltban nagyon sok áldozatot vállaltak hiszen szinte minden ügyfélszegmens problémáját megoldotta és emiatt a bankszektor veszteségessé vált, tehát ma már nincs az a teherviselő képessége, amit tovább áldozatvállalást lehetővé tenne” – mondta még 2012 végén Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára.

Tavaly már azonban nyoma sem volt a bankrendszerben a korábbi években megszokott veszteségeknek. 2018-ban története legnagyobb nyereségét érte el a szektor 632 milliárd forintos adózás utáni nyereséggel.

A Magyar Külkereskedelmi Bank 2014 és 2016 között állami tulajdonban volt, ezalatt jelentős lépéseket kellett tenni, hogy egyáltalán talpon maradhasson. A szanálás jól sikerült, a bank vezérigazgatója ma már a terjeszkedést sem zárja ki.

„A bankpiac egy egyre szigorúbb feltételek mellett mozgó, egyre nagyobb hatékonyságot megkívánó piac. Ehhez megítélésem szerint Magyarországon még túl sok bank van, ezért biztos, hogy lesznek konszolidációk. Ha ilyen konszolidációk lesznek, akkor az MKB nem zárja ki az akvizíciós stratégia alapján történő haladást sem” – mondta Balog Ádám, az MKB Bank vezérigazgatója.

Ilyen akvizíció, vagyis üzletszerzés lehet a Budapest Bank megvásárlásra. 2015-ben ugyanis ez a bank is állami tulajdonba került, azzal a vállalással, hogy 2018-ban privatizálják. Részleteket egyelőre nem tudni az eladásról, egy feltételt azonban biztosan teljesíteni kell.

„Ennek az új gazdasági modellnek a része, amit szintén nem szoktam véka alá rejteni – bár nagyon nagy viták vannak belőle – az pedig egy új bankrendszer kialakítása, amely azt célozza, hogy a bankrendszer 50 százaléka magyar kézben legyen” – nyilatkozta még 2012 júliusában Orbán Viktor.

Az 50 százalékos magyar tulajdont azóta már sikerült elérni, az azonban szinte biztos, hogy a Budapest Bankot csak magyar hátterű befektetőnek adja el az állam.

„Aki mélyebben nem nézi, hogy mi generálta a magasabb nyereséget félrevezethet, hiszen a nyereségnek nagy része abból adódik, hogy a korábban megképzett céltartalékokat szabadítottunk fel” – véli az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, aki szerint a bankadó és egyéb járulékok továbbra is gátolják a magyar bankszektor versenyképességét, a terjeszkedést ugyanakkor Csányi Sándor sem zárja ki.

„A térségünkben kívánunk terjeszkedni, itt is éri meg legjobban, hiszen az a legjobb akvizíció, ami olyan országban történik, ahol már jelen vagyunk, hiszen akkor a két bank összevonásával költségeket lehet megtakarítani, nagyobb piaci részesedést elérni, de úgy néz ki, hogy belépünk a térségünkön belül új országba is, azért nem beszélhetek róla, mert ezek mind üzleti titkok” – tette hozzá.

Az egyelőre kérdéses, hogy a magyar bankrendszerre hogyan hat az Európai Bizottság elnökének friss bejelentése.

„Javasoljuk, hogy erősebb legyen a kapocs az európai költségvetés és a jogállamiság között. A jogállamiság tiszteletben tartása nélkülözhetetlen előfeltétele a józan pénzügyi döntéseknek és a költségvetés hatékony végrehajtásának. Ezért javasoljuk egy új mechanizmus bevezetését, amely lehetővé teszi a költségvetés védelmét a jogállamisággal kapcsolatos kockázatoktól” – mondta Jean-Claude Juncker.

Orbán és családja gazdagodását akadályoznák meg az új uniós költségvetéssel
Elzárhatják a pénzcsapot az olyan tagállamok számára, amelyek nem tartják be az EU jogállami alapelveit.

Jelenleg csaknem 2 milliárd forint uniós forrás érkezik naponta Magyarországra, ennek megcsappanása pedig a bankrendszert is érzékenyen érintheti.

hírtv.hu

Hunhír.info