Több mint két és fél milliárd forintot fordítanak a dégi Festeticskastély rendbetételére: jó hír, de nem árt tudni, hogy annyi más pusztuló társával ellentétben sosem volt nagy veszélyben. Az épületben szabadkőművesség- és családtörténeti tárlatot terveznek, emellett befejezik a park felújítását is.
Az 1945-ös kirablás és államosítás után 1996-ig gyermekotthon működött a klasszicista dégi Festetics kastélyban. Így hát voltak folyamatosan források az állagfenntartásra, nem engedhették, hogy beázzon az épület, ellentétben annyi pusztuló társával. A valaha háromszáz hektáros angolparkból 34 és fél hektárban még most is gyönyörködhetünk, a többi eredeti faállományát az állam kitermelte az idők folyamán.
A keszthelyi Festeticseket is adó, horvát származású család karrierje a török időkben indult be. A Fejér megyei Dégen és környékén a família egyik legtehetősebb, a napóleoni háborúk idején gabonakereskedelemből meggazdagodott leszármazottja, Festetics Antal gróf (1764–1853) építtette a szép arányú kastélyt a kor „sztárépítészével”, Pollack Mihállyal. A munkálatok 1815-ben, a francia császár végső bukásának évében indultak, és négy év alatt készült el az egyemeletes, két rizalitos, hatoszlopos portikusszal épített hajlék.
Díszterme a szokásokkal ellentétben nem a főbejárat utáni központi traktusban volt, hanem a bal oldali részen.
Elterjedt, hogy ebben az ovális, tükrökkel felszerelt, félkör alakú fülkéket felsorakoztató térben szabadkőműves összejövetelek zajlottak, és itt volt a titkos társaság levéltára is. Ebből annyi bizonyos, hogy az építtető szabadkőműves kapcsolatai már a korában ismertek voltak, és azt is tudjuk, hogy a kastély utolsó ura, gróf Festetics Sándor sikertelen hadügyminiszter, Károlyi Mihály sógora az 1920-as évek átépítései során az épületben szabadkőműves jelképeket helyeztetett el.
A levéltár helyének tartott kupolás térben viszont egy fürdőszobát alakíttatott ki. Valószínűleg szintén Pollack tervezte az angolparkot, aminek lényeges eleme a duzzasztott tó. Ennek szigetén áll a németalföldi stílusban, vörös klinkertéglákból 1891-ben felhúzott Hollandi-ház, földszintjén valaha istálló volt hat tehénnel. Az emeleten pedig Festetics Andorné, Sándor anyja szeretett volna kigyógyulni tüdőbajából. Mert akkoriban szentül meg voltak győződve arról, hogy erre a szörnyű betegségre gyógyító hatással van a tehéntrágyából felszabaduló ammónia. A kastély hatoszlopos portikuszához lépcső helyett rámpa vezet, állítólag azért, mert Festetics Antal és felesége, báró Splényi Amália is szeretett minél gyorsabban, lépcsőmászás nélkül eljutni a parkba. Ahol persze volt rózsakert, teniszpálya, narancsház és egy „antik” forrás is sziklákból. És itt, a patakok közrefogta dombon található a család temetkezési helye is.
A Nemzeti Vár- és Kastélyprogram részeként 1,5 milliárdos uniós, valamint 1,2 milliárdos hazai forrásból a Kincsem című film forgatási helyszínének is használt kastély homlokzata és tetőzete is megújulhat hamarosan. Földszintjére egy családtörténeti kiállítást, az emeletre pedig a már említett legendára építve a szabadkőművességet bemutató tárlatot terveznek. A korábban megkezdett parkrekonstrukciót folytatva megújul majd a rózsakert és a forrás gépészete, a Hollandiházba pedig visszakerül az egykori lakrész, a korabeli gyógymódok bemutatására.
mho
Hunhír.info
