A Publicus Intézet két héttel ezelőtti kutatásának eredményeihez képest a Fidesz támogatottsága két százalékpontot csökkent, míg a Jobbik tábora ugyanennyivel nőtt. Az MSZP tábora egy százalékpontot növekedett – derül ki a Publicus Intézet új, a Vasárnapi Hírek megbízásából készített felméréséből

A közvélemény-kutatás adatai alapján:

A Fidesz szavazóinak aránya 25 százalék, és a biztos szavazó, pártválasztók körében a támogatottsága 45 százalék. A párt szavazóinak aktivitása átlagos és enyhe elbizonytalanodás tapasztalható.
Az MSZP támogatottsága 13 százalék, a biztos szavazó, pártválasztók körében 19 százalék. A párt szavazóinak aktivitása meglehetősen magas.
A Jobbik támogatottsága 14 százalék, a biztos szavazó, pártválasztók körében 20 százalék. A Jobbik támogatóinak aktivitása továbbra is alacsonyabb, mint a többi párté.
Az LMP szavazóinak száma egy százalékpontot csökkent és 5 százalék, a biztos szavazó, pártválasztók körében 7 százalék.
A DK támogatottsága szintén egy százalékpontot csökkent, így 3 százalék, a biztos szavazó, pártválasztók körében 5 százalék.
A Kétfarkú Kutya Párt és az Együtt támogatottsága nem érte el az egy százalékot.
A Momentum egy százalékpontot növekedett, így most 1 százalékon áll, a biztos szavazó pártválasztók körében 2 százalék.
A kutatás szerint a bizonytalanok aránya egy százalékpontot növekedett, így 37 százalék. Azonban az elmúlt két hétben a bizonytalanok körében a titkolózók aránya 9 százalékpontot növekedett, és így 44 százalékos.

A Publicus Intézet – mivel ez a választások előtti utolsó pártok támogatottságát vizsgáló mérésük – szakértői becslést is kiadott. Ebben leszögezték: az ellenzéki oldalon még folyamatban vannak a visszalépésékről szóló tárgyalások, és ezek kimenetele nagyban befolyásolhatja az aktív bizonytalanok választási részvételét, valamint az átszavazási hajlandóságot és lehetőségeket.

A Publicus Intézet azt írja:

Ha a részvétel 65 és 70 százalék között alakul (szerintük ez a legvalószínűbb) a Fidesz 41% +/-2%., az MSZP 18% +/-2%., a Jobbik 21% +/-2%., az LMP 7% +/-2%., a DK 6% +/-2%. eredményt érhet el, a többi pártnak nincs érdemi esélye listán a parlamentbe jutásra; várható eredményeik: Együtt 1% +/-1%., Kétfarkú 1% +/- 1%., Momentum 2% +/-1%. Az Együtt várhatóan fog egyéni mandátumot szerezni, így végül mégis bekerülhet a parlamentbe, illetve az MSZP–Párbeszéd több egyéni mandátumot fog várhatóan szerezni, és így közte és a Jobbik között a mandátumszámbeli különbség csökkenni fog.

Ha a részvétel 65 százaléknál alacsonyabb lesz, van esély a Fidesz kétharmados többségére, és a többi párt esetében arányosan kevesebb listás szavazattal számolhatunk.

Ha a részvétel 70 százaléknál magasabb lesz, érdemi esély van olyan helyzet kialakulására, amikor egyik pártnak sincs a kormányalakításhoz szükséges mandátumtöbbsége a parlamentben; ekkor ellenzéki többség is elképzelhető. A képet árnyalja, hogy ebben az esetben van valós esély arra, hogy a DK és az LMP listán ne jusson be a parlamentbe, így a kormányváltó szavazatok elvesztésével újra előnyhöz juttatva a Fideszt. Ebben az esetben várhatóan több mandátuma lesz a Fidesznek, bár mindkét pártnak juthatnak be egyéni képviselői a házba.

Hunhír.info