A jelenlegi rendszer egy politikai tébolyda, a kommunikációja egybitessé vált, a színvonala lezüllött, pedig a valóságban összetett és komplex problémák vannak – erről beszélt Vona Gábor a Jobbik által szervezett tegnap esti értelmiségi találkozón. „Őrülten nehéz XXI. század vár ránk, a mostani szintet nem engedhetjük meg, erről is dönt az ország április 8-án” – mondta a több mint kétszáz vendég előtt. „Mit kezdjünk az Afrikából érkező keresztényekkel?” – tette fel a kérdést, majd egyből meg is válaszolta, kiemelve, hogy római katolikusként jutott erre az álláspontra. Vona Gábor szerint az onnan érkező tömegeket sem szabad befogadni, a nemzetközi közösség anyagi hozzájárulásával, de egy afrikai konfliktust Afrikán belül kell megoldani.
A Jobbik vezetője – akit már egyenesen miniszterelnökként konferáltak fel – már az elején jelezte, hogy miután minden egyes nap a kampányról és az előttünk álló egy hónapról van szó, ő egy kicsit túlmutatna ezen. Inkább olyan kérdéseket boncolgatna – sokszor tényleg kérdésfeltevés formájában –, amelyek a kormányzati kommunikációból, de úgy általában a közbeszédből is kimaradnak.
Vona Gábor a biztonság, konkrétan a bevándorlás témájával kezdte. Feltette azt a kérdést, vajon mi lesz, ha a dzsihadisták azt szeretnék, hogy Kelet-Európában is féljenek. Vajon melyik országot választják célpontként? „Orbán Viktor jelen pillanatban a tűzzel játszik” – összegezte, veszélyesnek nevezve, hogy a kormány „felteszi Magyarországot a terrorizmus térképére”. A téma kapcsán kitért arra is, hogy a bevándorlás jelen pillanatban úgy tűnik, mint egy „muszlim–keresztény konfliktus”, pedig ha Afrikából indulnának el akár tízmilliók, akkor keresztényekkel is szembetalálná magát Európa.
„Mit kezdjünk az Afrikából érkező keresztényekkel?” – tette fel a kérdést, majd egyből meg is válaszolta, kiemelve, hogy római katolikusként jutott erre az álláspontra. Vona Gábor szerint az onnan érkező tömegeket sem szabad befogadni, a nemzetközi közösség anyagi hozzájárulásával, de egy afrikai konfliktust Afrikán belül kell megoldani.
A korrupcióra is kitért, azt az eddig nem igazán boncolgatott kérdést elővéve, hogy a magyar társadalom egyáltalán elutasítja-e a korrupciót, és ha igen, akkor ennek mi az oka. „A büntetés vagy az, hogy ez ciki?” – kérdezte, szkeptikussága mellett mégis utóbbiban bízva. Vona Gábor megismételte, hogy a Jobbik, szemben a kormánnyal, csatlakozna az európai ügyészséghez. „Orbán Viktor elutasítása mögött nem valamiféle kurucos hevület rejtőzik emögött, hanem józan megfontolás, hiszen ha lenne egy ilyen intézmény, a miniszterelnök úr veje, de talán még a miniszterelnök úr is nagyon nehéz helyzetbe kerülne” – így összegezte véleményét a kormány hozzáállásáról.
Az oktatásra is hosszú perceket áldozott, Vona Gábor szerint ugyanis beléptünk egy olyan korszakba, a digitalizáció korszakába, ami egészen más módszereket követel már. A gyerekeknek szerinte örömet kell adni, hogy motiváltak legyenek, így pedig a teljesítmény is meglegyen. Egy magyartanár ötletét méltatta, aki játékos formában tanítaná a gyerekeket, mert a pártelnök saját fián is azt látja, hogy így rendkívül motivált lesz.
A demokrácia helyreállítása kapcsán sem az állandóan ismételgetett mondatok hangzottak el. A pártelnök ugyanis arról beszélt, hogy a XXI. század a robotizáció százada lesz, vagyis eljutunk oda, hogy míg jelenleg szükség van tömegekre a termelésben vagy a hadseregben, később ez megszűnik. Márpedig szerinte kérdés, hogy ahol már nincs szükség tömegekre, megmarad-e a demokrácia. „Egyáltalán, van-e itthon demokratikus kultúra, vagy a jelenlegi magyar társadalom csak egy mintát követ?” – hangzott az újabb kérdése.
Szóba hozta a miniszterelnököt az elvándorlás kapcsán is, Vona Gábor szerint ugyanis nem az a választás tétje, mint azt Orbán Viktor mondja, hogy bevándorlóország leszünk-e, hanem hogy kivándorlóországgá fogunk-e válni. Itt kitért arra is, hogy vannak olyan magyarok, akik már biztosan nem fognak hazajönni, még akkor sem, ha itthon a helyzet olyanná válna, hogy az nekik is megfelelő lenne. Éppen ezért a kormánynak az lenne a feladata, hogy erősítse bennük, hogyan lehet máshol magyarként élni. Mindehhez erős diaszpórapolitikára lenne szükség, ám nálunk ez Vona Gábor szerint hiányzik.
Az elvándorlás után gyorsan következett úgy eleve a nemzetközi presztízsünk kérdése, a Jobbik elnöke itt természetesen nem hagyta ki, hogy felidézze Lázár János bécsi videóját. Bírálta a kormányt, hogy miközben az európai közösség éppen átalakul, nekünk nincs Európa-tervünk, egyszerűen csak annyit mond a hatalom, hogy „Stop, Soros”.
A Jobbik elnöke miközben már az elején leszögezte, hogy szándékosan nem a kampányt állította ezúttal középpontba, a választásról azért beszélt. Szerinte ugyanis a kormányváltás kulcsát az jelenti, mennyien mennek el szavazni, úgy számolt, 65-70 százalék körül van, ahol a kormányváltás realitássá válik.
MNO
Hunhír.info
