A Migrációkutató Intézet szerint a bevándorlók által lakott városrészek komoly veszélyt jelentenek a többségi társadalomra, ezek az „integráció elsődleges akadályozói, a bűnözés és a radikalizálódás központjai”. Az intézet A no-go zónák valósága címmel eljuttatott elemzésében kiemelte: e területek – elnevezésüktől függetlenül – olyan “társadalmi, gazdasági és biztonsági kihívást jelentenek, amelyek együttes jelenléte a tömeges bevándorlás következménye, és a többségi társadalom szétzilálását eredményezi”.
A Migrációkutató Intézet legutóbbi angol nyelvű elemzésében az úgynevezett no-go zónák jelenségét vizsgálta. A kutatók vizsgálatai alapján ezeknek három alapvető jellemzőjük van: a közigazgatás és az állami jogrend érvényesítésének gyengesége vagy hiánya; a befogadó társadalom normáinak elutasítása vagy csak minimális alkalmazása; a “lakosság összetételének többségében bevándorló jellege”.
Az intézet kiemelte: a rendőrségi források Svédországban és Franciaországban több száz olyan területet határoztak meg, amelyeket a rendvédelmi szervek egyáltalán nem vagy csak részlegesen tudnak ellenőrizni. Ezeknek a zónáknak a létezését napjainkban már egyre nehezebb megkérdőjelezni, hiszen “a helyi lakosok és az útikönyvek egyaránt figyelmeztetnek a veszélyességükre” – írták.
Konkrét példaként kiemelték, hogy a svéd rendőrség 61 kiemelt figyelmet igénylő területet azonosított “veszélyeztetett”, “magas kockázatú” és “különösen sérülékeny” megnevezést használva. Az intézet elemzése szerint a “különösen veszélyeztetett” területek száma Svédországban 2015 és 2017 között 15-ről 23-ra nőtt. A svéd rendőrség szerint e területeken ötezer bűnöző és kétszáz bűnözői hálózat működik.
Franciaországban már 1996-ban mintegy 750 fokozott figyelmet követelő városrészt tartottak számon – írta a Migrációkutató Intézet, megjegyezve: a francia kormány olyan megoldásokkal próbálkozott, amelyek “eddig sorra kudarcot vallottak”.
Az intézet szerint ki kell mondani: “léteznek olyan területek, ahol az állampolgárok többsége nem élhet,vagy oda nem léphet be, illetve ahol nem érvényesek a többségi társadalom normái”. Ha a “lakosok zöme békés” is, ezek a területek a “bűnözés és a radikalizálódás melegágyai, hatalmas terhet rónak a szociális ellátórendszerre és a biztonsági szervekre, valamint állandó veszélyt jelentenek a zavargások és a terrorizmus miatt” – fejtették ki az elemzésben, kiemelve: az iszlamisták arányának növekedése is “megkérdőjelezhetetlen” tény, elsősorban a fiatalok körében.
Az intézet szerint a kezelhetetlen helyzet “alapjaiban rengeti meg” a társadalmi kohéziót, mivel a no-go zónák szomszédságában élő alsó középosztály egyre jobban eltávolodik a középosztály tehetősebb rétegeitől, míg az “őshonos alsó középosztály” és a bevándorlók közötti feszültség egyre erőteljesebbé válik. Ilyen értelemben tehát kétszeres szegregáció valósul meg – következtetett a Migrációkutató Intézet.
Hunhír.info
