Pár éve még nem is tudtunk róla, mára viszont naponta hallunk a migrációról és annak az egész kontinensre kiterjedő következményeiről. A bevándorlással párhuzamosan pedig a multikulturalizmus is egyre többször vetődik fel problémaként. Milyen kihívások elé állítja Európát a helyzet?

Amikor az ember hosszú útra vállalkozik, tudja, hogy nehézségeket vállal– mondta Maróth Miklós Széchenyi-díjas akadémikus az M1 Ma este című műsorában. Hozzátette, ez fokozottan érvényes, ha valaki gyalog indul útnak vagy a tengeren akar átkelni, úszni tudás nélkül. Az út végén megpihen. De a migránsoknál nem erről szól a történet – magyarázta. Hozzák magukkal az otthoni mentalitást, valamint az otthoni törvényes keretei közül kiszabadulva többet engednek meg maguknak, mint otthon valaha.

Maróth Miklós megjegyezte, hogy a saját hazájukban nem tehetnék mindazt meg, amit Európában. Példaként a nők inzultálását hozta fel. Hozzátette, azt tapasztalják, hogy Európában semmiféle norma vagy szabály nem vonatkozik rájuk.

Tapasztalatokra hivatkozva úgy fogalmazott: minél többet kapnak, annál inkább követelőznek. Elmondta, hogy a német nyelvtanárok beszámolói szerint, amint megtanulják a nyelvet, tudásukat arra használják, hogy újabb követelésekkel álljanak elő.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a munkaerő-piaci jelenlétükhöz az írás-olvasás, valamint egy szakma tudása elengedhetetlen lenne. A 2015-ös hullám, ami Németországban rendkívül súlyos helyzetet teremtett, olyan emberekből állt, akik Törökországban nem találtak maguknak munkát. Kifejezetten az a réteg indult meg, aki használhatatlannak bizonyult a török táborokban – szögezte le. A statisztika szerint az akkor érkezettek között kis számban helyezkedtek el.

Kiemelte, hogy az a tény, hogy valakit munkába állítanak, és egy folyamatot megtanítanak neki, még nem integráció. Európa tévesen definiálja az integráció jelentését. Maga a nyelv elsajátítása sem az – tette hozzá. A bevándorlóknak a kultúrához az erkölcsi értékekhez kellene adaptálódniuk, amelyek Németországban vannak. Erről azonban szó sincs – jelentette ki.

Azt is megemlítette Maróth Miklós, hogy nem normális, ha több a bevándorló egy adott városban, mint az őslakos. Holott vannak német városok, ahol ez a helyzet fennáll.

A bevándorlók 18 és 21 éves koruk között szülnek gyerekeket, tehát öt generáció fér bele száz évbe. Egy-egy generációban 5-6, vagy épp akár 10 gyerek is – mondta a szakértő az M1 műsorában. Az őslakosok ezzel szemben 30 éves koruk után kezdenek családot alapítani, azaz számukra három generáció fér bele 100 évbe és másfél gyerek születik.

Hunhír.info