Az ügyészek, politikusok és bűnbandák minden eddiginél élesebbé vált háborújának zaját mifelénk csak egyvalami képes időről időre elnyomni: a magyarellenesség. Így már nem is lehet csodálkozni azon, ha sporteseményeken például szinte mindennapossá váltak a magyarellenes megnyilvánulások, de a jelenségnek olyan, ennél sokkal súlyosabb következményei is vannak, mint a hátrányos megkülönböztetés a visszaszolgáltatások dolgában, a regionális identitás elemeinek elutasításában, a szimbólumok üldözése, nyelvi jogok korlátozása stb.

Ez ömlik az ellenzék padsorai felől akkor is, amikor egyszerű üzleti, gazdasági kérdésről van szó, mint a Magyarország irányába történő gázszállítás, vagy akkor is, amikor az iskola nélkül maradt marosvásárhelyi gyermekek sorsáról van szó – lásd a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozásáról szóló törvény ellen benyújtott alkotmánybírósági óvást.

Semmi sem szent a csak nevében liberális, lényegében vadnacionalista párttá átvedlett, Ludovic Orban vezette alakulat számára, ha növelni reméli amúgy meglehetősen szerény támogatottságát, s sajnos az sem meglepetés, hogy a Traian Băsescu nevével fémjelzett Népi Mozgalom Párt is kizárólag a magyarellenességben, a szélsőjobboldalra jellemző szólamok hangoztatásában látja biztosítottnak politikai túlélését.

Nem egyszerűen nacionalista, de gyakorta uszító hanggal találkozunk a romániai média különféle csatornáin is, a hírtelevíziókban, a nyomtatott sajtóban, a közösségi csatornákon, s bár a legszélsőségesebb – például a tévéműsorok – esetekben a feljelentések nyomán mostanság születnek szankciók, az újabban a magyar kormány ellen is irányuló, összehangoltnak tűnő propaganda jóformán mindent eláraszt.

Így már nem is lehet csodálkozni azon, ha sporteseményeken például szinte mindennapossá váltak a magyarellenes megnyilvánulások, de a jelenségnek olyan, ennél sokkal súlyosabb következményei is vannak, mint a hátrányos megkülönböztetés a visszaszolgáltatások dolgában, a regionális identitás elemeinek elutasításában, a szimbólumok üldözése, nyelvi jogok korlátozása stb.

Éppen ezért figyelemre méltó az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottsága által a napokban közzétett jelentése, amelyben gyakorlatilag elmarasztalják Romániát, és arra szólítják fel az országot, hogy fokozza a nemzeti kisebbségek védelmének javítását célzó erőfeszítéseit.

Lényeges és azonnali változásra persze nem számíthatunk, a román média és a politikum gőzerővel igyekszik agyonhallgatni a számára meglehetősen kényelmetlen ügyet. Tény azonban, hogy a jelentés újabb fegyver lehet a magyarság képviselőinek kezében azon küzdelemben, amelynek célja a román diplomácia által évtizedek óta hangoztatott hazugság megdöntése, amely szerint Románia példaértékűen megoldotta a kisebbségi kérdést.

Csak használjuk majd okosan ezt a fegyvert, fordítsuk a magunk hasznára azt a helyzetet, hogy Európa egyre kevésbé hisz Romániának.

Farcádi Botond – 3szek.ro

Hunhír.info