„Úgy érezzük magunkat, mint egy elhalasztott kivégzésnél: bár némiképp megkönnyebbültünk, de nem oszlatták el minden kétségünket” – így reagált a Válasz.hu-nak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke arra, hogy az ukrán oktatási minisztérium közölte: kész arra, hogy 2020 helyett 2023-ig meghosszabbítsa a tavaly ősszel elfogadott új ukrán oktatási törvény nemzeti kisebbségekre vonatkozó cikkelyében foglaltak bevezetésére meghatározott átmeneti időszakot.

Brenzovics László, a kijevi parlament, a Verhovna Rada egyetlen magyar nemzetiségű képviselője szerint ugyanakkor reményre adhat okot az, hogy Kijev – bár az oktatási miniszter ezt tagadta, de nyilvánvalóan a nemzetközi nyomás hatására – legalább hajlandó mindezt megfontolni. A hivatalos közlés ettől még sok kérdőjelet hagyott a KMKSZ-ben, hiszen a törvény – és annak vitatott 7. cikkelye – ettől még hatályban marad, sőt a jogszabályt az Európa Tanács részéről véleményező Velencei Bizottság nem csak a 2023-ig tartó halasztást javasolta – hanem például az orosz nyelvű oktatásnak az EU-s nyelvekkel (így például a magyarral) szembeni hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését. „Tisztázni kell, megmaradhatnak-e az iskoláink, és lehet-e majd a felsőbb osztályokban is magyarul tanulni” – fogalmazott Brenzovics.

A KMKSZ elnöke arra nem tudott válaszolni, hogy a határidő-hosszabbítás elég lehet-e arra, hogy változzon a magyar kormánynak az Ukrajna EU- és NATO-közeledését blokkoló magatartása, noha korábban Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta, erre akkor kerülhet sor, ha a megoldás „találkozik a kárpátaljai magyarok érdekével és akaratával”. Brenzovics szerint a kárpátaljai magyarság számára az volna kívánatos, hogy ha a magyar nyelvű oktatásra – minthogy a magyar az orosszal vagy a lengyellel ellentétben nem rokonnyelv az ukránnal – külön módszertant dolgoznának ki, miközben hatékonyabbá teszik az ukrán nyelv tanítását.

válasz.hu

Hunhír.info