1994-ben Ruandában élő hutuk száz nap leforgása alatt nagyjából 800 ezer – 1 millió tuszi embert mészároltak le. Ma már számos bizonyíték van arra, hogy a nyugati hatalmak pontosan tudták, milyen borzalmak történtek akkoriban a kis afrikai országban, azonban mégsem tettek semmit a borzalmak megakadályozása érdekében

Ismeretes például, hogy a néger Kofi Annan (későbbi ENSZ főtitkár) a világszervezet békefenntartásért felelős főosztályát vezette a népirtás idején. Az ő akkori munkásságában kiemelt helyen szerepel egy – nem a súlyának megfelelően kezelt – fax, amelyet az ENSZ ruandai missziójának vezetője, Roméo Dallaire küldött el az ENSZ Békefenntartó Főosztályának, valamint számos nyugati nagykövetségnek.

Dallaire felhatalmazást kért, hogy a békefenntartók átkutathassák a hutu milíciák macseteraktárait, és elkobozhassák a fegyvereiket. Kofi Annan azonban erre nem volt hajlandó engedélyt adni. Sőt, arra utasította Dallaire-t, hogy a fegyverkező hutukról szóló információkat a békemisszió vezetője inkább ossza meg a ruandai kormánnyal. Annan képességeit (vagy jellemét?) jól mutatja, hogy a kormány számos tagja ekkor már régen a népirtás megkezdésére készült.

Később, amikor Ruandában már teljes folyók vizét festette vörösre a lemészárolt emberek vére, az ENSZ tovább ragaszkodott a békefenntartók pusztán passzív jelenlétéhez.

Ma már korábban titkosított dokumentumokból egyértelműen tudjuk, hogy hogy az amerikai kormányzatnak minden információ a rendelkezésére állt a ruandai folyamatokkal kapcsolatban. Később Kofi Annan már ENSZ főtikárként pedig nyilatkozott: „Többet kellett volna tennem és a lehetőségem is megvolt rá.”

A bevándorlás főtitkára

Tíz évvel a népirtás után, 2004-ben Annan felszólat az Európai Parlament előtt, amikor átvette a Szaharov-díjat. Beszédében elég meredek állításokat fogalmazott meg.

„A bevándorlóknak szüksége lesz Európára, és Európának szüksége lesz a bevándorlókra”

„A kibővített Európai Unió előtt álló egyik legnagyobb próbatétel az elkövetkező években és évtizedekben az lesz, hogyan kezeli a bevándorlás kihívását. Ha az európai társadalmak meg tudnak felelni ennek a kihívásnak, a bevándorlás gazdagítani és erősíteni fogja őket. Ha ezt elmulasztják, az eredmény az életszínvonal csökkenése és a társadalom megosztottsága lehet.”

Annan nem aprózta el a dolgot és a díjátadás előtti napon több európai ország napilapjaiban egy cikkben foglalta össze Európa legújabb menekültügyi és bevándorlási kihívásait.

Annan beszédéből és cikkéből kiderült: „Nem lehet kétség afelől, hogy az európai társadalmaknak szükségük van bevándorlásra. Az európaiak tovább élnek és kevesebb a gyermekük.”

Nem véletlen tehát, hogy 2017 áprilisában Orbán Viktor egy rádió interjújában emlékeztetett: „a Soros György világához tartozó Kofi Annan” a 2000-es évek közepén a bevándorlás szükségességéről és bátorításáról értekezett az Európai Parlamentben (EP). Meg is történt az áttörés, „amely a balkáni útvonalon átszakította az államhatárokat, és ellenőrizetlen, félkatonai jelleggel megszervezett muszlim tömeget nyomott be, hozott föl Soros György segítségével Európába”.

Annan befolyását és Soros-párti elkötelezettségét jól mutatja, hogy a fenti tényekre néhány napja ismét felhívta a figyelmet a magyar miniszterelnök. A Soros-birodalom trónörököse, Alexander Soros pedig – szintén a napokban – Davosban érezte fontosnak, hogy közös képet készítsen édesapja régi, megbízható barátjával.

Lelkesen védte Soros egyetemét Kofi Annan

Emlékezetes, hogy a Tűzfalcsoport tényfeltáró munkája is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Soros György magyarországi egyetemével kapcsolatban számos kellemetlen részlet a nyilvánosság tudomására jusson. Kofi Annant azonban sohasem zavarták össze a tények, így levélben fordult a CEU-t jelenleg rektorként vezető, korábbi liberális politikushoz, Ignateff úrhoz.

Az egykori ENSZ-főtitkár levélben fejezte ki aggodalmát a magyar felsőoktatási törvény legújabb, a CEU-t ellehetetlenítő módosítása miatt. Azt írta, hogy az egyetem hozzájárul a haladó szellemiségű és demokratikus világhoz, és ez különösen azért fontos, mert a világ azon részén működik, ahol a történelem során jelen volt több kártékony ideológia.

Mint Annan írja, ebben a jogokra épített világban a szólásszabadság és a kutatói szabadság lényegi eleme a felsőoktatásnak, amelynek az a feladata, hogy továbbadja ezeket az értékeket a jövő vezetőinek, ezért a CEU jelenbeli és jövőbeli jelentőségét aligha lehet túlbecsülni.

Bár a korábbi ENSZ-főtitkár igyekezett árkot rettegni a CEU köré, az egyetem továbbra is zavartalanul folytathatja működését, így a valóságértelmezés ebben az esetben is meghaladta Annan képességeit.
Annan örököse

Az ENSZ-főtitkári pozícióban méltó örökösnek tűnik António Guterres, aki néhány napja azt szorgalmazza, hogy nyissák meg az országok határaikat, használják ki a bevándorlás előnyeit. Szerinte a migráció egyértelműen pozitív, erősíti a gazdasági növekedést, csökkenti az egyenlőtlenségeket és összeköti a különböző társadalmakat. Az ENSZ főtitkára szerint káros, ha a hatóságok akadályt gördítenek a migráció elé.

A Hetek című lap egyik korábbi, kiváló elemzésében azt is elolvashatjuk, hogy csak kevesen jegyzik meg, Guterres milyen óriási szerepet játszott a Nyugatra irányuló migrációs hullámban, mellyel párhuzamosan a közel-keleti keresztényeket módszeresen diszkrimináló politikát alakított ki. Az ENSZ közreműködésével nyugati országokban letelepített menekültek kevesebb mint egy százaléka keresztény, mivel a legtöbben elkerülik a szervezet felügyelete alatt álló, számukra életveszélyes táborokat. Guterres a migrációban látja a globális problémák megoldását, a menekülteket pedig a nyugati rasszizmus és xenofóbia áldozatainak tekinti, soha nem firtatva azoknak az iszlamista és totalitáriánus rezsimeknek a felelősségét, melyekből jönnek. Jennifer Oriel politológus a The Australian című lapban megjegyzi: „Annak ellenére, hogy a nyitott határok politikája bizonyítottan hozzájárul a nemzetközi dzsihádizmushoz és ártatlan nyugati állampolgárok tömeges lemészárlásához, Guterres nem hagyott fel azoknak a kormányoknak a hibáztatásával, amelyek határaik megerősítésével igyekeznek megvédeni polgáraikat.”

John Bolton, az Egyesült Államok korábbi ENSZ-nagykövete szerint egyébként inkább a Kofi Annanéhoz hasonló irányvonalat testesíti meg a jelenlegi főtikár. Bolton elmondta: „Ban Ki Munt pontosan azért választottuk meg 2006-ban, mert úgy gondoltuk, nem próbál meg »világi pápát« játszani, mint elődje, Kofi Annan. Azt hiszem, Guterres sokkal inkább Kofi Annan típusú vezető lesz, és ez problémát fog jelenteni.”

Tuzfalcsoport.blogstar.hu

Hunhír.info