Összehangolt akció keretében szembesítette a Jobbik a román társadalmat az 1918 december elsején a gyulafehérvári nagygyűlésen elhangzottakkal, ahol egyenlő jogokat ígértek a frissen uralmuk alá került nemzetiségeknek. A négy erdélyi és partiumi helyszínen egy időpontban tartott békés figyelemfelkeltő akcióval egy időben Budapesten, a román nagykövetség előtt Szávay István, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke tartott a témában sajtótájékoztatót

A jobbikosok az erdélyi és partiumi helyszíneken, valamint Budapesten is egy–egy molinón a Gyulafehérvári Nyilatkozatból vett idézetet mutattak fel, amelyben a románok a következőket ígérték:

„Az új román állam megalakításának alapelveiként a Nemzet­gyűlés kinyilvánítja a következőket:

1. A teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő nép számára. Minden nép saját kebeléből való egyének által saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással. Minden nép a hozzátartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és az ország kormányzásában.

2. Egyenlő jogosultságot és teljes felekezeti szabadságot az ország összes felekezetének.”

Az immár harmadik esztendeje megszervezett akció elsődleges célja az volt, hogy rámutassanak, ezekből az ígéretekből szinte semmi sem valósult meg. Mai napig kizárólag román nyelvű az igazságszolgáltatás, nincs önálló állami magyar tannyelvű egyetem, napirenden vannak a magyarellenes megnyilvánulások, és a sor hosszan folytatható a minden erdélyi, partiumi magyar által naponta megélt jogsértésekkel, a hétköznapi magyargyűlölet megannyi jelével.

Az akció mindenütt békésen zajlott le, a román hatóságok többnyire csak igazoltatták a résztvevőket, a kivétel ez alól idén is Nagyvárad volt. Szent László városában a jobbikos aktivistákat igazoltató csendőrök írásbeli figyelmeztetést szabtak ki, illetve elkobozták a molinót, arra hivatkozva, hogy az amúgy előre bejelentett megmozdulás törvénytelen volna.

Az ilyen és ehhez hasonló akciók szükséges mivoltát mi sem bizonyítja jobban, hogy – mint ahogyan azt Szávay István sajtótájékoztatóján is kiemelte, és portálunk is megírta – a magyar parlamentben is akadnak olyanok, akik üdvözölték a románokat Erdély elrablásának évfordulója alkalmából, holott magukat „nemzeti” kormányként definiálva épp az lenne a feladatuk, hogy akár naponta éreztessék Bukaresttel, hogy a magyar kérdés egyáltalán nem megoldott, és Románia végképp nem a kisebbségi jogok földi paradicsoma.

Ehelyett a Trianon emlékév tervezetét leszavazták, és szemmel láthatóan nem veszik komolyan az egész évfordulós kérdéskört, amire Románia teljes mellbedobással készül, holott soha jobb alkalom nem nyílik mint most, a románok hazugságaira rámutatni Európa és a világ közvéleménye előtt. Ehhez viszont egy tettekben is nemzeti kormányra volna szükség, amely a retorikán túl komolyan vehető tervvel rendelkezik, például az autonómia elérésének módozatairól.

A paradigmaváltás tehát ezen a területen is elkerülhetetlen, amely után az inkoherens kapkodást, és a szomszédoknak történő megalázkodást valódi nemzetpolitika fogja felváltani.

Barta Béla – itthon.ma

Hunhír.info