18 éven aluliak a dohányboltokból ki vannak tiltva. Hideg üdítőért sem mehetnek be, hiába van rekkenő hőség. Semmiért nem mehetnek be! Törvényileg óvják a kiskorúakat a káros szenvedélyek kialakulásától. Ez még rendben is lenne, csakhogy mit lát otthon? Nem csak ő, hanem a nála fiatalabbak is.

Otthon, az asztalon a cigaretta, vagy akár az előre kimért dohány. Ha akar, úgyis lopni fog belőle. Hacsak, nem borzasztják el az illusztrációk, melyeket feltüntettek rajta beteges “reklámszakemberek”! Azok, akik egy valag pénzért, undorító és visszataszító képeket mellékeltek a csomagolásra.

Gusztustalan és perverz fotók. A vért felköhögő nő, a becsövezett haldokló, az ánuszra emlékeztető nem tudom mi, vagy éppenséggel a cumin keresztül cigiző, síró csecsemő.

Mindennek van határa! Az emberek nem akadnak ki a látványtól. (Ha én osztogatnék ilyen képeket, lennék minden, csak rendes ember nem!)

Azok az elrettentésre szánt illusztrációk kenterbe verik a mai horrorfilmeket. De az éremnek két oldala van. Az én igényeimet valójában nem elégíti az a rettegés és iszonyat, amit a „Nemzeti” dohányboltokban átélhetek! Én betegebb vagyok ettől, többet akarok!

Kezdjük mindjárt a gumióvszerrel. Elképzelek rá egy vaginát abortálás közben, vagy egy szifiliszes, haldokló celebet, esetleg egy csecsemőt az árvaház lépcsőjén, netán kórházi, névtelen inkubátorban.

A sörösdobozokon, borosüvegeken lehetnének belső szervek: összement vese, feszülő húgyhólyag, gigantikusra nőtt máj, esetleg egy „tájjellegű” bortól perforált gyomor, felpüffedt hajléktalan arc.

A benzinkutakra óriás transzparenseket akarok, tengeren úszó olajfoltokkal, és az abban fuldokló fóka bébikkel, pingvinekkel! A gyengébb idegzetűek kedvéért, akár még Koala macikat is!

A sportboltok bejárata fölé, futószalag mellett álló, éhezéstől összeaszott gyerekeket, felnőtteket, amint a mások által márkásnak vélt holmikat varrják, ragasztják.

A fémfelvásárló telepek elé hirdetőtáblát! Legyen rajta a felsővezeték hűlt helye, vesztegelő vonat a felszedett sínek miatt, megnyúzott kábelek, és a családias hangulatban ügyködő kokerók.

Vegetáriánus boltok ajtajára, vágóhídon sorakozó malacokat, teheneket, és az azt követő vérengzés legdurvább pillanatait felelevenítő képsorozatot.

A fiatal, pénzéhes csajok bankjegyeire Andy Vajna képét nyomnám elrettentésül. A BKV bérletekre karóba húzott bliccelőket, az alattuk uzsonnázó ellenőrökkel.

Ugye? Nekem semmi sem elég durva! Egy beteg állat vagyok!

Sodrok magamnak egy cigit, közben nézem a képet a zacskón: Uncsi, nem elég ütős, nem nyomtok le!

Sid Clever – Hunhír.info