A Dunántúl és a Csallóköz különleges alaprajzi és építészeti sajátosságokat mutató ősi templomai után új könyvében a Felvidék nyugati részének Árpád-kori templomait vizsgálja Németh Zsolt fizikus. A tipikustól eltérő alaprajzzal rendelkezező kilenc felvidéki – köztük a bényi, apátkolosi, dévényi, ducói, dejtei -, valamint a dunántúli Hidegség községben található templomépület vizsgálata kapott helyett – mondta el az MTI-nek a szerző.

Németh Zsolt hozzáfűzte: a régészeti és művészettörténeti kutatásokból hiányzó szempontokat vesz figyelembe könyvei megírásakor, így például vizsgálja a templomok akusztikáját, tájolását, fényviszonyait is.

“A régészet és a művészettörténet meglehetősen materialista módon kezeli a templomokat, tehát nem szakrális építményként tekint rájuk. Nem veszik figyelembe, hogy ezekben a templomokban bizonyos szakrális tevékenységek zajlottak, az egész épületkialakítás ennek a szolgálatában állt” – fogalmazott a fizikus.

A szerző szerint több ezer tipikus alaprajzúnak tekinthető, hosszházas elrendezésű Árpád-kori templom található Kárpát-medencében, ahol emellett mintegy 150 kerek alaprajzú templom is áll. Mint fogalmazott, a hosszházas alaprajz pontosan azért lett kitalálva, mert ez szolgálta legjobban a római rítusú liturgia térrendezési igényeit. A kerek alaprajzú templomok építésekor viszont másfajta szertartások igényeit helyezhették előtérbe.

Jó példa erre az Esztergomtól 19 kilométerre északra található bényi templom. Az osztatlan terű kerek épületnek eredetileg nem volt szentélye, a falába pedig 12 ülőfülkét építettek. Németh Zsolt úgy fogalmazott: nem vonja kétségbe, hogy itt hagyományos misék is zajlottak, de másfajta szertartásoknak is helyet kellett adjon a különleges elrendezésű templom.

“Úgy gondolom, hogy templomot nem kizárólag azért építenek, hogy abban misét lehessen mondani, hanem egy templom eleve erővel rendelkező hely, és képes a gyógyításra. Aki oda betér, annak megnyugszik a lelke, lecsillapodik az elméje, és a rendeződő tudat és lélek automatikusan visszahat a fizikai testre, ezt a folyamatot nevezzük gyógyulásnak” – vélte a szerző.

Németh Zsolt szerint sok mindent nem tudunk a 10-11. századi Kárpát-medencei kereszténységről, elvesztek az írott források, de a különleges alaprajzú épületek egyértelműen mutatják, hogy a misék mellett gyógyító, beavató szertartások is folytak ezekben a templomokban.

Hunhír.info