Néhány hónapja jelent meg Spanyolországban Sergio Fernández Riquelme történészprofesszor Magyarország és az európai civilizáció védelme (Hungría y la defensa de la civilización europea) címet viselő könyve. Cseszneky Miklós nemzetközi kapcsolatok szakértő írása a Hunhír.infón.
A közös uniós tagság és az évszázadokra visszanyúló politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok ellenére Spanyolországban meglehetősen keveset tudnak Magyarország történelméről, az utóbbi évek politikai folyamatait pedig legtöbbször csak angol nyelvű cikkek fordításaiból ismerhette meg a spanyol ajkú közvélemény. Mindezek fényében a magyar országimázs szempontjából úttörő jelentőséggel bír Sergio Fernández Riquelme, a Murciai Egyetem történelem és szociálpolitika professzorának Magyarország és az európai civilizáció védelme (Hungría y la defensa de la civilización europea) címmel a közelmúltban megjelent könyve.
Sergio Fernández Riquelme az európai nemzetek önazonosságának elismert kutatója, aki honfitársai körében egyedülállónak mondható érdeklődést tanúsít Közép- és Kelet-Európa politikai és társadalmi folyamatai iránt, s számos könyvet és cikket publikált a témában. Néhány évvel ezelőtt egy csereprogram keretében személyesen is megismerhette Magyarországot, s azóta lankadatlan figyelemmel követi a hazai történéseket, különös tekintettel az identitáspolitika kérdéskörére.
Fernández professzor könyve két fő részből áll. Az első rész, mely az Egy egyedülálló nép története alcímet viseli, rövid áttekintést nyújt a magyar történelem fontosabb eseményeiről, igyekezve azokat európai és spanyol történelmi kontextusba helyezni. A spanyol olvasó megismerheti a honfoglalás jelentőségét, a keresztény magyar királyság megalakulását és fénykorát, a török hódítás eseményeit, a Habsburg-korszakot, a trianoni tragédiát, a kommunista diktatúra és az 1956-os forradalom történéseit s végül a rendszerváltás folyamatát. A szerző mindazonáltal nem szorítkozik a szűkebb értelemben vett történetírásra, hanem a főbb események leírása mellett a kulturális vonatkozásokat és a jelentősebb történelmi szereplők életpályáját is bemutatja. Így Árpád, Szent István, Hunyadi Mátyás, Bethlen Gábor, Rákóczi, Kossuth, Széchenyi, Deák politikai szerepének méltatása mellett említésre kerül a csodaszarvas monda, a Corvina Könyvtár és Balassi Bálint költészete, Károli Gáspár Biblia-fordítása, valamint Petőfi és Vörösmarty poétikája.
A mű második része, melynek Magyarország és az európai identitás védelme alcímet adta a szerző, kifejezetten aktuálpolitikai kérdésekkel foglalkozik, s Magyarországot, mint az európai keresztény identitást és a tradicionális értékeket védelmező állammodellt mutatja be.
Fernández megítélése szerint a 2010-es választások, s különösen Magyarország Alaptörvényének 2011-ben történt elfogadását követően, hazánkban jelentős politikai paradigmaváltás történt, melyet a szerző identitárius forradalomnak nevez. Ez az új, a történelmi kontinuitást és a nemzeti önazonosságot hangsúlyozó politikai modell alternatívát kíván nyújtani a Francis Fukuyama által a történelem végének nevezett liberális-globalizációs konszenzussal szemben.
Könyve ezen részében a szerző részletesen ismerteti Orbán Viktor politikai pályáját és ideológiai fejlődését, majd külön fejezetet szentel az új alaptörvénynek, hangsúlyozva a preambulumban megfogalmazott történelmi jogfolytonosság jelentőségét. A gazdasági szuverenitás címet viselő fejezetben elemzésre kerül az Orbán-kormány „unorthodox” gazdaságpolitikája, s annak a nemzeti szuverenitást erősítő jellege. A családvédelemről szóló fejezet felsorolja a kabinet szociál- és kultúrpolitikai intézkedéseit, különös tekintettel az ország demográfiai újjászületését célzó kezdeményezésekre. A további fejezetekben Fernández felhívja a figyelmet a magyar kormány Európa keresztény hagyományait és a nemzetállamot védő álláspontjára, valamint a munkaalapú társadalmat meghirdető szociálpolitikai modelljére, mely egy újfajta politikai diskurzust honosított meg a kontinens politikai életében. A zárófejezet Magyarországnak a migránsválságban betöltött szerepét összegzi, s felhívja a figyelmet arra, hogy a bevándorlás, a nemzeti szuverenitás és a kulturális önazonosság kérdésében tanúsított magyar álláspont egy újszerű alternatív jövőképet kínál Európa népei számára.
(Sergio Fernández Riquelme: Hungría y la defensa de la civilización europea, Colección La Razón histórica, Murcia 2016)
Cseszneky Miklós
nemzetközi kapcsolatok szakértő
Cseszneky Miklós – Hunhír.info
