Nevezték Corvin Mátyásnak, az igazságos Mátyás királynak, hivatalosan I. Mátyásnak, de a köznyelv egyszerűen mint Mátyás királyt emlegeti. Magyarországon 1458 és 1490 között uralkodott. 1469-től cseh (ellen)király, 1486-tól Ausztria hercege.

A magyarok utolsó igazán nagy, a nemzet kebeléből származó királyáról talán minden magyar ember hallott már, legalább egyszer életében. A népmesék, legendák igazságos Mátyása mindannyiunk számára ismerős, ha máshonnan nem, hát a rajzfilmek, mesekönyvek világából. Olyan alakja ő a magyar történelemnek, aki körül (egy magyarellenes, de magyarul is beszélő kisebbséget kivéve) teljes nemzeti konszenzus van. Ebben valószínűleg az időbeli távolság is szerepet játszik, hiszen a nemzetnek volt ideje megfelelő összehasonlítási alapra szert tenni, a Mátyás után következő nem éppen dicsőséges évszázadok során.

Mátyás alakja úgy lett egyre nagyobb,ragyogóbb és kívánatosabb, ahogy a magyar történelemben szaporodtak a tragédiák, kudarcok, vereségek. Az idegen dinasztiákból származó, a magyarsággal sokszor kifejezetten ellenséges uralkodókkal összehasonlítva, Mátyás toronymagasan kiemelkedett, és egy majdan eljövendő jobb kor jelképévé vált.

A történeti Hunyadi Mátyás a magasztalást és nagyra értékelést természetesen saját jogán is megérdemli. Uralma alatt a Magyar Királyság tisztelt, rettegett és csodált katonai, politikai, gazdasági hatalommá vált, erkölcsi fölénye pedig megkérdőjelezhetetlen volt a kor európai országaival összehasonlítva. Udvara messze földön híres volt, katonai sikerei, ügyes diplomáciai lépései pedig ellenségei között is tiszteltté tette a Hunyadi és a magyar nevet.

Harminckét esztendeig tartó uralma gyökeresen átalakította az országot, de kitörölhetetlen nyomot hagyott az európai történelemben, művelődésben és politikai életben is. Uralkodása legfőbb – bár ideiglenes – sikere az volt, hogy mintegy fél évszázadra megakasztotta a muszlim török terjeszkedést, időt adva a tőlunk nyugatabbra található országoknak a megerősödésre, gyarapodásra. Uralkodói nagyságát jól mutatja, hogy a római pápát saját magyar egyház megalapításával fenyegethette meg, ugyanakkor a hatalma csúcsa felé haladó Oszmán Birodalmat képes volt katonailag féken tartani, zseniális stratégiával legyőzte a lengyel és cseh királyok egyesített seregeit, és III. Frigyes, német-római császár sem volt számára legyőzhetetlen ellenfél. Katonai és államférfiúi erényeit leginkább a “második Atilla” jelző fejezi ki legjobban, mellyel kortársai tisztelték meg.

Hunyadi Mátyás uralkodásának legmaradandóbb eredménye nem hódításaiban, és nem is diplomáciai sikereiben keresendő. Élete, uralkodása, viselt dolgai végtelen erőforrásként beépültek a magyar nemzettudatba, és mai napig a nemzeti büszkeség, nagyságtudat és pozitív jövőkép mozgatórugói. A neki tulajdonított, egyik leveléből származó idézet pedig mely szerint „ Az isteni szolgálatra bármilyen idő alkalmas, és mindaz, amit a haza érdekében tesz az ember, nem egyéb, mint Isten szolgálata.” követendő példa lehet mindenki számára, aki magyarság felemelkedésében érdekelt .

Kolozsváron gyertyákból rakták ki lovasszobrának alakját

A kolozsvári Minta (Néppárt ifi) csapata tegnap este gyertyákból rakta Mátyás, az igazságos alakját a kincses város központjában. Az egyik román ajkú járókelő megjegyezte: “Látszik, hogy a magyarok építettét Kolozsvárt, mert csak ti csináltok szép dolgokat a városban.”

székelyföld.ma

Hunhír.info