Kérdés persze, mit is értünk műveltségen? Egyéni és társadalmi tökéletesedést, amelynek révén megismerjük és a magunk képére formáljuk a természetet. Ám sokszor csak az anyagi természet megismerését hangsúlyozzuk, a szellemit pedig nem vagy kevésbé.

Nem arról van szó persze, hogy ne legyen természettudományos vagy technikai oktatás. Az ember azáltal, hogy megismeri a természetet, kiaknázza, legyőzi, átalakítja azt. Például a földben lévő kőolaj még természet, emberi felhasználása viszont már műveltség, kultúra. A probléma csak ott van, amikor a humán ismeretek oktatása elsikkad.

A középkorban például nem volt számítógép, pedig lehetett volna az akkori tudás mellett is. Egyszerűen nem volt rá igény. Annál inkább a szépművészetek fejlesztésére. Ma pont fordítva van. Alig születnek művészi alkotások. Ám a régieket is egyre kevesebben ismerik. Nem, félreértés ne essék, nem az a baj, hogy van számítógép, hanem hogy sokan már nem gyönyörködnek mondjuk egy gótikus katedrálisban. Jól van ez így?

Költői a kérdés, persze. Mindezt annak kapcsán gépelem, hogy Hoffmann Rózsa volt KDNP-s oktatási államtitkár az ATV-n a minap arról számolt be, hogy a PISA-teszten botrányos „eredmények” születtek. Egy pár szót, ha nem volna ismert, a PISA-tesztek céljáról az oktatas.hu-ról:

„A PISA (Programme for International Student Assessment) vizsgálat célja annak felmérése, hogy a közoktatás kereteit hamarosan elhagyó 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükségesek.

A vizsgálat során elsősorban nem az iskolai tananyag számonkérése a cél, hanem annak felmérése, hogy a tanulók megállják-e helyüket a mindennapi életben, képesek-e tudásukat hasznosítani, új ismereteket befogadni és azokat alkalmazni. Ennek érdekében a PISA igyekezett olyan mérőeszközöket kialakítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulók teljesítményei nemzetközileg összehasonlíthatók legyenek.

A háromévente megrendezésre kerülő PISA-vizsgálat három tudásterületen (szövegértés, matematika és természettudomány) méri a tanulók képességeit. Minden felmérés részletesebben foglalkozik egy-egy tudásterülettel, 2003-ban a 15 évesek matematikai műveltsége, 2006-ban a tanulók természettudományos műveltsége, 2009-ben a szövegértés volt középpontban, 2012-ben pedig újra a matematika kap kiemelt figyelmet. 2015-ben a természettudomány volt a mérés fő területe. Fontos újdonság, hogy 2015-ös adatfelvétel már teljes egészében számítógépen zajlott.”

Amint ebből a leírásból is kitűnik, a humán műveltség ellenőrzése meglehetősen háttérbe szorul e vizsgálatok során. És ez a baj. Ahogyan Hoffmann Róza fogalmazott, „a PISA-feladatok nagyon érdekesek, látványosak, de elég távol esnek attól a klasszikus műveltségideáltól, amely a magyar közoktatás rendszerét hagyományosan jellemzi”.

De hogy valami jó hír is legyen, Hoffmann Rózsa ugyanakkor azt is elmondta, hogy ha a magyar diákokat elküldenénk „egy nagy európai múzeumba, ahol művészettörténeti, történelmi, irodalmi, bibliai vonatkozású ismeretekre van szükség, akkor egy ilyen versenyt a magyar diákok nyernének meg magasabb általános műveltségüknek köszönhetően”.

Hiába, a magyar diákok műveltebbek, mint a nyugatiak. Annak ellenére, tehetnők hozzá, hogy a liberális modell, a bolognai, azért közöttük is pusztított.

Ifj. Tompó László – Hunhír.info