Amikor 1993-ban eltávolították a Jászai Mari térről Marx és Engels szobrát, Vitányi Iván, a mai DK 1-es számú parttagkönyvének tulajdonosa, a Népszabadság című lapban azt felháborodott cikkben támadta, de azzal vigasztalódott, hogy a két gondolkodó annál nagyobb lesz, minél többet forgatják műveiket.

Lovas István hu

Ugye ismert, hol van a Jászai Mari tér? Igen, ott. És rajta a mostani Képviselői Irodaház, amely 1950 és 1953 között az ÁVH központja, majd az MSZMP székháza volt.

Ami az előbbit, az ÁVH-korabeli működését illeti, a Margit hídtól lefelé mintegy kétszáz méteren át azért tiltották a dunaparti pecázást, mert, gyanítható, a Váradi Júlia nevű klubrádiós újságíró apja tervezte épület alagsorában helyezték el az emberdarálót.

És miután Vitányi Iván tanácsát érdemes követni, a migránskérdés kapcsán megnéztem, miket írtak marxistái a négerekről.

Például Engels, aki amikor arról értesült, hogy Paul Lafargue, Marx sógora – akiben egy csipetnyi néger vér csordogált – szocialista jelöltként indul a választásokon egy olyan kerületben, amelyben a párizsi állatkert is található, ezt írta: “Mivel a nigger minőségét tekintve egy fokkal közelebb áll az állatok birodalmához, mint mi, kétségtelen, hogy ennek a kerületnek ő a legmegfelelőbb képviselője”.

Marx egyébként családi körben Lafargeu-ot „gorillának” vagy „negrillónak” nevezte.

Marx saját maga dicsérte Pierre Trémaux francia néprajzkutató felfedezéseit, aki azzal érvelt, hogy az emberi faj a fejlődés eredményeként jött létre, de a négerek a társadalmi visszafejlődés termékei.

“A visszamaradt néger nem a kifejlett emberszabású majom, hanem egy visszafejlődött ember (un homme dégénéré)”, írta Trémaux. Marx nagyra becsülte Trémaux munkáját, mint amely “jelentős előrelépést jelent Darwinhoz képest” és egy füst alatt egy “egy gorilla leszármazottjaként” aposztrofálta azt a kreol férfit, aki feleségül vette unokahúgát.

Vitányi tehát marxista/rasszista és arra buzdított bennünket, ássuk elő, milyen véleménnyel lett volna ma az afrikai migránsokról az ő, Krausz Tamás és hasonszőrűjeinek szellemi atyja.

Lovas István hu

Hunhír.info