Neked nem volt jó, hogy délben keltünk fel! Neked kevés volt a néhány dolgos nap egy hónapban, neked nem volt elég a szociális juttatás. Neked kicsi volt a szoba-konyha! Nem akartál lavórban fürdeni, nem szerettél vizet melegíteni. Neked nem ízlett a szalonna, neked kevés volt a párizsi, te nem szerettél boltba járni. Neked nem tetszett az alkohol-szagom! Vonakodtál a péntek esti tánctól a sarki borozóban.

Neked nem volt jó a Nótár Mary, nem volt jó a Bódy Guszti! Te sokalltad a zenegépbe dobált pénzt, te nem szeretted a cimboráimat.

Nem tudtam, hogy többre vágysz! Azt hittem boldog vagy mellettem! Amikor elhagytál, éppen a kemping biciklimet szereltem a konyha padlóján ülve, és közben kedvenc dalunk szólt: „A nézését, meg a járását…!” Néha még eszembe jutsz.. A dalt is nagyon sokat hallgatom újra-és újra. Mégis, amikor viszont láttalak… összebújva azon a lovaskocsin… azzal a…, összerezzentem.

Az a rikító zöld mellény volt rajtad, amit még akkoriban együtt vettünk fel, amikor néha dolgozni mentünk.

Most megint a postást várom, de már nélküled..! Közben a kedvenc dalunk szól: “A nézését, meg a járását..!”

Sid Clever

Hunhír.info